Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
4. füzet - I. Halmi Gyula: Az aradi csatornaszennyvíz tisztító telep
18 nitrogén. Ez az adat azonban akkor, ha az összes vizsgálatokat (mind a 8 esetet) veszszük tekintetbe, éppen a felére csökken. Mivel a fenti eseteket nem tekintve, nitrát egyetlen esetben sem volt jelen, a negatív adatokkal együttesen való táblázatos összegezését mellőzzük. Az elmondottak alapján így is megállapítható, hogy az aradi szűrőtelepről elfolyó tisztított szennyvizek évi átlagban nitrogénjüknek összesen csupán 26 3%-át tartalmazzák nitrát-nitrogén alakjában. A nitrogén fönmaradó 73-7%-ából kb. 6'7%-a szerves nitrogén és kereken 67% az ammónianitrogén összege. Ez az eredmény pedig a nitrogén oxidálódása dolgában oly silány, hogy tisztításnak semmiképen sem nevezhető, kivált ha azt is tekintetbe veszszük, hogy még ez az átlagosan 26'3%-os oxidálódás is csupán egyes szórványos esetekben talált adatokból adódik ki. Végül még a salétromossavról is kell szólnunk. A nitrogénnek a tisztított szennyesvizekben ez az alakulata a legkevésbbé állandó, a mely a befejezéséhez közeledő oxidáczió jelzője. A fentiek után a salétromossav jelenlétének valami nagy jelentőséget többé nem tulajdoníthatunk. Mennyisége egyébként is igen korlátolt, elenyésző, s rendesen esak néhány milligramm körül van, s csupán egy esetben volt l.-enkint 9-6 mg. Azokban az esetekben, a mikor sem salétromsav, sem salétromossav nem volt található a tisztított szennyesvizekben, a két almából lefolyó tisztított szennyesvíz voltaképpen egészen tisztítatlan és csupán lebegőanyagtartalmától részben megfosztott szennyesvíz volt. i) Összefoglalás. Az eredményes tisztítás föltételéül azt a legkisebb kikötést tettük, hogy a tisztított szennyesvíz lebegőanyagtól mentes, lehetőleg színtelen, szagtalan legyen, utólag ne rothadjon és penészedést ne mutasson ; rothadó szerves anyagot és szerves nitrogént egyáltalán ne, ammóniát pedig csak a lehető legkevesebbet tartalmazzon. Az előző pontokban részletezett adatok végeredményeit tekintetbe véve, azt találjuk, hogy az egyes alkotó részek dolgában a tisztítás %-os arányszámai a következők : 1. A lebegő anyagoknak 80° / 0-át tartja vissza a talaj. 2. A rothadóképességet 46'7%-ig szűntette meg a szűrés. 3. Az oxigénfogyasztás csökkenése 48-4°/ 0. 4. Az összes nitrogéntartalom csökkenése 56-5%. 5. A szerves nitrogéntartalom csökkenése 57'9%. 6. Az ammóniatartalom csökkenése 67-5%. 7. A tisztított szennyvizek összes nitrogénjéből nitráttá oxidálódott 26'3%. 8. Az eredeti szennyesvíz összes nitrogénjéből nitráttá oxidálódott ll'2.°/ 0. Ezekkel az eredményekkel szemben a tisztított vizekben az eredeti szennyesvíz anyagaiból a következő mennyiségek találhatók meg: 1. A lebegőanyagból 20%. 2. A rothadó képesség 53'3%-a. 1) 3. Az oxigénfogyasztás (szervesanyag) 51'6%-a. 4. Az összes nitrogéntartalom ... ... 43'5%-a. 5. A szerves « — 42'1%-a. 6. Az ammóniatartalom ... 32'5%-a. A tisztítás tehát nem mondható eredményesnek. •) A rothadó képességet a szennyesvizeknek az eltartáskor mutatott sajátságai alapján (szag) határoztuk meg.
