Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

4. füzet - I. Halmi Gyula: Az aradi csatornaszennyvíz tisztító telep

11 már a mintavételkor kimutatni. A tisztított szennyvizek ellenben eltartás közben az esetek többségében utólag rothadtak, úgy, hogy a szennyvíztisztítás a rothadóképesség megszüntetése (és egyúttal a kénhidrogén, illetőleg szulfidok kiküszöbölése) dolgában az eseteknek mindössze csupán 46-7%-ában volt sikeresnek mondható. f) Oxigénfogyasztás. A szerves szennyező anyagok mértékéül (az izzítási veszteség mellett, de több joggal) általában a vizek oxigénfogyasztását szokták tekinteni. A szennyvíztisztítás eredményességének egyik döntő tényezője éppen a rothadó szerves anyagok minél tökéletesebb eltávolítása. E tekintetben az aradi szűrőtelep működéséről a következő táblázat tájékoztat : A két aknából kiömlő tisztított szennyvíz oxigénfogyasztása tehát meglehetősen eltérő, a miből arra következtethetünk, hogy a szűrőterület ama része, melyről a tisztított szennyvizek az I. sz. aknán át folynak le, sokkal kevésbbé jól működött, mint az a rész, melyről а II. aknán át ömlik ki a tisztított szennyvíz Hogy 1 mg. oxigénfogyasztásnak kb mennnyi szerves anyag felel meg, az egyes homogén szerves anyagokra nézve elég pontosan ismeretes. Ellenben olyan, kevert, erősen különböző szerves anyagok esetében, minők a városi csatornaszennyvizekben előfordulhatnak, egyáltalán semmi biztos támaszpontunk nincs arra, hogy bárminő következtetéseket is vonhatnánk le, miért is itt legfölebb csak relativ számokkal dolgozhatunk. A jó ivóvizek megengedhető oxigénfogyasztása legfölebb 2—5 mg. literenkint, gyöngébb kútvizeké 5 — 10 mg. is lehet. A budapesti főgyűjtőcsatornából a Dunába ömlő eredeti szennyvíz 162—47"2 mg., átlagosan 32'0 mg. oxigént fogyaszt literenkint oldott szerves anyagai elroncsolására. Az aradi szűrőtelepen ilyen alacsony számértékeket aligha várhatunk, tekintettel az igen sűrű szennyvízre. Hogy a hígításnak is nagy a szerepe e tekintetben, azt a budapesti csatornaszennyvíz fönti adata is bizonyítja, valamint a 11. akna vize novemberben, melyben a kicsiny számértéket bizonynyal nem kis mértékben a sok esőzés okozta hígításnak tudhatjuk be. Több esetben (kivált az I. aknánál) Oxigénfogyasztás Az oxigénfogyas/ . : — tás csökkenése az eredeti az I. sz. а II. sz. ból kiömlő A mintavétel napja A mintavétel napja szennyaknából kiömlö tiszszennyvíz1 liter vízben tított szennyvízben ben középértékben vízben 0/ 1 0 milligramm 1 liter vízben mgr. 1908. julius 11 97 2 37-2 21-5 29-4 67-8 69 8 1908. augusztus 10 122 4 24-6 26-7 25-6 96-8 79 1 1908. október 13 189 0 46-4 40-8 43-6 145-4 76 9 1908. november 11 ... 124 0 97-2 13-6 55-4 68-6 55 3 1908. deezember 12 72 5 654 59-0 62-2 ЮЗ 14 2 1909. január 12 78 1 54-2 44-5 49-4 28-7 36 8 1909. április 14 ... 57 8 57-4 — 57-4 0-4 0 7 1909. május 11 82 4 53-6 20-8 37-2 45-2 54 8 Átlagban 103 0 54-5 32-4 45-0 57-9 48-4