Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

4. füzet - I. Halmi Gyula: Az aradi csatornaszennyvíz tisztító telep

5 melyek azt bizonyítják, hogy a szűrőterületnek nagyarányú tisztító munkát kell teljesítenie. Ha az izzítás veszteségét szerves anyagszámba veszszük: a szűrőtelepnek évente 1522-5 q, tehát 15 2 waggon szerves anyagot, holdankint pedig évi átlagban 41-8 q-át kell földolgoznia. Nitrogénből holdanként évi 18-i q-át kell oxidálnia. Foszforsavból 1 holdra évente 2 9 q, káliból 10-2 q, mészből pedig 8*0 <1 számítható. Ha az egyes oldott alkotórészek százalékos arányát kiszámítjuk, úgy a következő adatokhoz jutunk. A szennyvízben oldott anyagból Kötött klór ... ... 26-33% Összes nitrogén.. 18'33 « Foszforsav ... ... ... ... 2-84 « Kénsavmaradék 5'62 « Mész 7-96 « Magnézia ... ... ... — ... 3-47 « Kovasav ... ... ... 317 « Káli 10-16 « Nátron 22-12 « Az eredeti szennyvízben oldott anyagokban tehát összesen 39-3% a gazdasági szempontból értékes anyagok (nitrogén, káli, foszforsav és mész) mennyisége. 2. Az I. sz. aknából kiömlő tisztított szennyvíz. Az alácsövezett szűrőterület I. sz. aknájából kifolyó tisztított szennyvíz vizsgálatakor talált összes adatokat a II. sz. táblázatban foglaltuk össze. A vizsgálati eredményekben napszakok ós hónapok szerint itt is jelentős eltérések mutatkoznak, a mit nemcsak a szűrőterületre folyó szennyvíz összetételének ingadozása magyaráz, hanem az is, hogy a szűrésben időnkint a szűrőterületnek más és más részei vesznek részt, már pedig a különböző minőségű és összetételű talajrétegeken áthatoló és rövidebb-hosszabb időn át ott időző víz a talajból különböző minőségű és mennyiségű sót oldhat ki, azonföltil egyes szűrőtáblák esetleg ugaron álltak, másokon ellenben különféle növényeket termesztettek. Mindezek a körülmények a megszűrt szennyvíz összetételére kisebb-nagyobb mértékben hatással vannak. Az oldott anyagok mennyisége kétségtelenül erősen függ a szennyvíznek a talajon való átszűrődése gyorsaságától is. A tisztító hatás rövidebb ideig tartó, gyorsabb átszűrődés esetén is kifogástalan lehet, ha a talaj jól dolgozik, azonban a tisztított szennyvízben foglalt oldott anyagok mennyisége első sorban nemcsak a talaj oldható anyagtartalmának viszonyos mennyiségétől, hanem a talajban tartózkodása idejétől is függ. Ugyanannyi oldható talaialkotórész esetén annál több sót fog a víz a talajból kioldani, minél tovább időzik a talajban, illetve minél lassabban szűrődik át a szűrőtalajon. A nitrogén dolgában két körülmény fontos. Először az összes nitrogén menynyisége, mert ha ezt az eredeti szennyvíz nitrogéntartalmával összehasonlítjuk, megtudjuk, hogy a szűrés folyamán mennyi nitrogén tűnt el, vagyis, hogy menynyit tartott vissza és esetleg mennyit hasznosított a talaj ? Sokkal többet mond azonban az az adat, hogy minő alakban van jelen a nitrogén a tisztított szennyevízben? Az eredeti szennyvízben ugyanis a nitrogén első sorban szerves nitrogén (bomlófélben levő fehérjék stb.) és ammónia alakjában van jelen. A tisztítás, illetve fokozatos oxidáczió során azonban a szerves nitrogén, majd az ammónia is eltűnik és helyüket a salétromossav (illetőleg nitritek), majd a rothadás teljes befejeztével a salétromsav (nitrátok) foglalja el. A salétromsav a nitrogén oxidácziójának végső terméke, egyszersmind a nitrogén legállandóbb alakulata is.