Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
4. füzet - I. Halmi Gyula: Az aradi csatornaszennyvíz tisztító telep
3 szennyvíz. E esőrepedés a rengeteg iszap és sűrű hordalékanyag megtorlódása következtében az aradi szűrötelepen évről-évre ismétlődő sajnálatos jelenség, a mit javaslataink alapján csak újabban sikerült kiküszöbölni a betoncsőnek vasnyomócsővel való helyettesítése útján. Az aradi szennyvíz túlságos iszaptartalma azért is káros, mert a szőrőterületet igen rövid idő alatt eliszapolja úgy, hogy a szennyvíz nem szűrődik át a talajon, hanem megáll és addig rothad, míg el nem. párolog. A talaj eliszapolódásának meggátlása végett a szűrőterületnek 1905-ben 9 holddal való kibővítésekor beiktatott új területből 1 táblát ülepítő medenczének rendeztek be. Egy másik említést érdemlő körülmény, a melyet a vizsgálatok során megállapítottunk, az volt, hogy a telep felügyelősége a szűrőterület alagcsöveinek kiszájazásait az egyes aknákba időnként lezáratta, hogy a szennyvíznek az alagcsövekben való visszatartásával kísérletezzen. A szűrőtalaj ugyanis meglehetősen gyorsan kiszárad és ilymódon kísérelték meg nedwesen tartását. A tisztított szennyvizeknek az alagcsövekben huzamosabb időn át való visszatartása a szennyvíztisztítás sikeressége szempontjából azonban nem helyeselhető, mert ezzel a tisztítás egész eredményét koczkáztatjuk. A szennyvíz ugyanis a talajon való átszűrődése alkalmával állandóan ismét levegőt szív maga után és ezzel lehetővé teszi, hogy a talajban a tisztító folyamat, mely tulajdonképpen aerob, vagyis oxidációs folyamat, végbemenjen. Ha ellenben a tisztított szennyvíz az alagcsövekben, majd az alsóbb talajrétegekben fölgyülemlik : a szűrőtalajnak levegővel való folytonos telítődése nem történhetik meg; a tisztítófolyamat megakad, illetőleg oxidáczió helyett anaerob, tehát rothadó folyamat indul meg, melynek során kénhidrogén fejlődik és nagymennyiségű vasszulfidból álló fekete, szennyes iszap keletkezik. Az alagcsövek időnként való megnyitása esetén ilyenkor azután nem tisztított szennyvíz, hanem tapasztalataink szerint bűzös, vasszulfldtól feketére festett, iszapos szennyvíz folyik ki, mely az élővízcsatorna vízét erősen szennyezheti. A szűrés sikerességére az időjárás is hatással lehet; megemlítjük ezért, hogy a 8 ízben végzett helyszíni vizsgálat alkalmával 4 esetben száraz, csapadékmentes, 4 esetben pedig esős időben történtek a mintavételek. A szennyvíztisztítás eredményét legvilágosabban az eredeti ós tisztított szennyvízminták kémiai vizsgálatának adataiból ítélhetjük meg; ezért az alábbiakban főkéüt ez adatok ismertetésével foglalkozunk. A biológiai és bakteriológiai vizsgálatok eredményeit csak befejezésképen, röviden összegezzük. 1. Az eredeti csatornaszennyvíz. Arad városából a szennyvízterületre kifolyó eredeti csatornaszennyvíz összes vizsgálati adatait az I. táblázat tartalmazza. A csatornaszennyvíz külső sajátságai az erősen sűrű, nagymennyiségű ürülékanyagot tartalmazó szennyvizek sajátságaival közösek. Mint az I. sz. táblázat adataiból is látható, az eredeti csatornaszennyvíz összetétele a különböző napszakokban és hónaponkint is erősen eltérő, ingadozó. A szennyvíz nitrogéntartalmára nézve megjegyzendő, hogy reggel és délelőtt szerves nitrogént (július 11-én) nem találtunk a szennyvízben, a mi arra enged következtetni, hogy reggel és délelőtt a csatornákból az éjjel és hajnalban felgyülemlett szennyvíz nyomul ki a szűrőterületre, a melyben a rohamosan megindult rothadás következtében a szerves nitrogén már egész mennyiségében ammóniává alakult át. A szerves nitrogén csak délben jelentkezik, délután pedig már megkétszereződik, mert ekkor nincs ideje, hogy elbomoljon, mielőtt a telepre kijutna; estefelé a mennyisége ismét l*
