Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

2. füzet - II. Jegyzőkönyv a m. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság kistanácsának 1914. évi január hó 5-én Budapesten tartott üléséről

175jó része nem magán a töltés testén, hanem a védett területen, sokszor jókora jelentékenj' távolságra a töltés tövétől feltörő vizekből származott. Végül mivel újabb időben a töltések védelméhez a kellő számú munkaerőnek megszerzése mind több és több nehézséggel jár és mind költségesebbé válik, a társulatok mindinkább reá szorulnak, hogy a hullámveréseknek leginkább kitett töltésszakaszaikat állandó burkolattal lássák el. Hogy hazai ármentesítéseink a beléjük helyezett bizalomnak az utóbbi években mindjobban és jobban megfelelhettek — az a töltések méreteinek erősítésén és a tökéletesebb védelmen kívül — első sorban annak köszönhető, hogy a Tisza völgyén fejlépő tartós és magas árhullámokat kötött talajon épült töltések fogják fel ; míg a Duna völgyében a laza vízeresztő altalajon épült töltéseknek rövidebi) lefolyású és aránylag alacsonyabb árhullámokat kell visszatartaniok. Ha a tiszai magas és hosszan tartó árvizek ellen oly altalajon kellene védekezni, mint a milyen a Duna völgyének legnagyobb részén található : ármentesítéseink a hozzájuk fiizött reményeknek sokkal kisebb mértékben felelnének meg. Ugyanez áll a Duna völgyére nézve is, ha ott a tiszai magas és tartós árvizek ellen kellene a védelmet folytatni. VII. Közigazgatási intézkedések. A tiszai és dunai töltésekre megállapított és nagy részben kiépített megszabott méretek olyanok, melyek az európai legnagyobb ármentesítések töltéseivel részint egyezőek, részint felül is múlják őket. Azonban a töltések kellő erősségén, megfelelő fenntartásán és az esetleg mutatkozó hiányok alapos kijavításán kívül — a védekezés terén éppen oly fontosságú a védelem szervezettsége, mert a töltések éppen úgy átszakadhatnak a megfelelő erősség hiánya, mint a védelem fogyatékossága következtében. Miért is szükségesnek tartjuk a védelem szervezésére vonatkozó intézkedéseket is felsorolni. A Tisza völgyében az 1895. évi korszakos árvíz, a Duna völgyében pedig az 1897. és 1899. évi árvíz következtében a töltések méreteinek átvizsgálásával kapcsolatban az Országos Vízépítési Igazgatóság beható tárgyalás alá vette az árvédelemre vonatkozó közigazgatási intézkedéseket is és ide vonatkozóan a miniszternek az alábbi rendelkezések kiadását javasolta: 1. Az 189"). évi 51.372. miniszteri szám alatt kiadta «Az 1895. évi tavaszi árvíz alkalmából a védekezés és a töltések építése körül szerzett tapasztalatok »-at. 2. Az 1895. évi 101.767. számú miniszteri rendelet a társulati védtöltéseknek kocsikkal való közlekedése tárgyában. 3. Az 1897. évi 12.642. számú miniszteri rendelet szabályozta a társulati árvédelem körüli eljárást a társulati, állami és hatósági közegek hatáskörének pontos megszabásával. 4. Az 1897. évi 40.322. és 63.875. számú miniszteri rendelet a töltések gyepesítésére és luczernáva! való bevetésére tájékoztató útmutatás és rendelkezés. 5. 1898. évi 10.604. számú miniszteri rendelet tájékoztató útmutatás a hullámterek kellő füzesítésére. 6. Az 1898. évi 20.934. számú miniszteri rendelet egyfelől az árvédelem teljesítésére hivatottak, másfelől a vasútak által követendő eljárást szabályozta. 7. Az 1899. évi 103.374. számú miniszteri rendelet az árvédelem műszaki