Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

2. füzet - II. Jegyzőkönyv a m. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság kistanácsának 1914. évi január hó 5-én Budapesten tartott üléséről

168Az Országos Vízépítési Igazgatóság a belvízrendezéskor irányadónak tekintette, hogy a tulajdonképeni szoros ártéren kívül fekvő területekről a csapadék és egyéb vízfolyások alakjában lefutó vizeket lehetően nyiltan vezessék le. Ezen az alapon a külvizlevezető nyílt csatornák egész sorozata létesült mind a Duna-, mind a Tisza-völgyében és kiváló szolgálatot tett a vizek rendezése körül. Ahol a tulajdonképeni ártérnek nagyobb, határozott esése volt a folyó völgyében, ott arra törekedtünk, hogy a különböző magasságú térszínről jövő belvizeket zónaszerüen válaszszák el egymástól. Mind a zónaszerüen szétválasztott, mind a legmélyebb területekre szorítkozó belvizeknek az elvezetése, egy-két különleges helyzetet nem tekintve, csakis szivattyútelepek útján vált lehetségessé. A belvizek rendezésekor a további irányadó szempont az -volt, hogy a belvizek mennyisége a téli 4 hónapi csapadékból állapítandó meg és lefolyásra kerülő része 15, esetleg 30 nap alatt legyen a tavaszi olvadás beálltával levezetendő, ill. szivattyúval kiemelendő. A nyári záporokra és felhőszakadásokra alapítani a belvizek levezető rendszerét teljesen lehetetlen lett volna, mert 80, sőt 100 milliméteres csapadékoknak egy-két nap alatt való elvezetésére oly nagy méretű csatornákra és szivattyúkra lett volna szükség, melyeket egyrészt az érdekeltség az óriási költségek miatt megépíteni, másrészt a csatornák nagy méretei miatt kellő karban tartani nem lenne képes. Sőt a társulatoknak jelentős része még a rendes csapadékra méretezett berendezéseket sem volt hajlandó megépíteni a nagy költségek miatt, mikor is megengedték a társulatoknak a kisebb méretek alkalmazását is oly elrendezéssel azonban, hogy későbben a bővítés minden nehézség nélkül létesíthető legyen. Az ily alapon végzett belvízrendezésekről társulatonkint a következőkben számolunk be. A) Tiszavölgyén. 1. Ecsedi láp-lecsapoló- és Szamosbalparti ármentesítö- és belvízszabályozó társulat. A társulat belvízszabályozó müvei az eddig szerzett tapasztalatokhoz képest kiegészítésre szorulnak, mert az ártérre, illetve az Ecsedi lápba oly jelentékeny tömegű kül- és belvizeik jutnak be, a melyeket a Keleti csatorna, mivel feltételes levezetésü, károkozás nélkül elvezetni nem képes. Ez okból és mert a jelzett kül- és belvizeknek elvezetéséről a társulati alakulás alapjául szolgáló tervben gondoskodás történt, de a javasolt megoldás az érdekeltség ellenzése következtében kivitel alá nem került, az ismételten bekövetkezett károsodások miatt a kérdést 1913. évben olykép oldották meg, hogy a másodperczenkint 12 m

3-re számított kiil- és belvizeket a Keleti csatornából kiágazó csatornán és megfelelő szivattyútelep létesítésével Kismajténynál vezetik a Kraszna-csatornába. A munkálatok jelenleg annyira előrehaladtak, hogy 1914. óv tavaszán a vizek egy része már a jelzett irányban vezethető le. Az említett munkálat mellett is a belvízszabályozás mindezideig nincs befejezve s ide vonatkozóan a mellékcsatornákon még számottevő munkálatok végrehajtására van szükség. 2. A Szernyei vízrendezö-, ármentesítö- és bdvízszabályozó társulat. A szernyei társulatnak a mocsárt magában foglaló területén jelentékeny bel-