Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
2. füzet - I. Péch Béla: A Recsina szabályozása
144. Az ismertetett jelentékeny méretű és költségű munkálat a hozzája fűzött várakozásnak teljesen megfelelt. Az áradások immár nem rombolva, hanem nyugodtan haladnak át e mederszakaszon. A természet igazolta a tervezők véleményét s a mederfeneket a gátak közt átlag 5 0/ 00 esésűre egyenlítette ki. A hordalék nagysága és tömege az azelőttihez képest rendkívül leapadt. A megcsúszott hegylejtőkről ugyan még mindig leszakad hol itt, hol ott egy-egy kisebb-nagyobb tömeg a mederbe, s ez a közel jövőben nem is fog jelentékenyen megváltozni, de érezhető bajt ez sem okoz s a hegylejtők is fokozatosan egyensúlyba fognak jönni, minthogy a Recsina medre többé nem mélyül. Midőn a munkálatokat engedélyezték, a helyzet veszélyes volta s az akkori zavaros politikai viszonyok miatt elmulasztották e munkák fenntartását rendezni, természetesnek tartván azt, hogy az elkészítendő művek fenntartásáról saját jól felfogott érdekében a leginkább érdekelt Fiume város fog gondoskodni, esetleg a kisebb érdekeltek megfelelő bevonásával. A m. kir. földmívelésügyi miniszter ki is mondta, hogy a szóban forgó munkák fenntartása kívül esik az állam feladatkörén és őket kizárólag Fiume város és a partmenti vidék érdekeiben létesítette. Nem lehető tehát, hogy e munkák további felügyeletéről és fenntartásáról a jövőben az állam gondoskodjék. Mégis a város a műveket mindeddig még nem vette át. Időközben az állam a 16. sz. gát balpartján megcsúszott felső szárnyfal sürgős kijavítására 800 K-át engedélyezett s a javítás meg is történt. Azóta a 19. számú gáton támadt jelentékenyebb károsodás. Kívánatos lenne, hogy Fiume városa saját jól felfogott érdekében e művek fenntartásáról végre gondoskodnék. A Recsinamenti hegyoldalak befásítása iránt az 1879 : XXXI. t.-ez. (erdőtörvény) 2. §-a alapján az 1909. év tavaszán befejezett erdőmérnöki munkálatok eredményéhez képest a m. kir. földmívelésügyi miniszter a 33 birtokos tulajdonában lévő 178'3 kat. holdnyi városi és 43'1 kat. holdnyi magánbirtok, összesen tehát 221-4 kat. holdnyi területet védőerdőnek minősítette s rájuk nézve a rendszeres gazdasági terveket életbeléptették. Mind e munkálatokat Bodor Gyula m. kir. főerdőtanácsos végezte s fáradozásait máris nagy területeken fejlődő ültetmény dicséri. A Susica rendezése. A Susica a felszínen nagyobb csapadékgyüjtő területű, mint maga a Recsina, a melybe beomlik. De mivel egész területe Karsztjellegű, s rajta semmi forrás nincs, medre az év legnagyobb részében száraz ; hosszantartó és erős esőzések alkalmával azonban benne a víz megnő és sok hordalékot hoz a Recsinába. A Susica legalsó, 900 m. hosszúságú része alacsony partú s benne sok hordalék fekszik. Esése mintegy 10 0/ o e. További 900 m. hosszban sziklában folyik és így magas, meredek sziklapartjai vannak. Esése itt átlagban majdnem 30%o- Még további 3 km. hosszúságában, saját hordalékában van beágyazva és az ismert Grobnicki poljén átlagos esése ismét 10%o- Azonfelül több ága van, a melyekből a sebes hegyi patakok sok hordalékot hoznak. A horvát bán jóváhagyta tervek alapján a hordalék visszatartására az 1-j-25 szelvénynél egy 15 m. magasságú, a 9 -(- 60 —-16 —(— 70 szelvények közt négy 4—5 m. magasságú és a 7-ik szelvénynél a balparton betorkoló Skrebnyák-patakban egy fenékgátat építettek be az 1899/1900. években. A gátak körszeletalakú
