Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

2. füzet - I. Péch Béla: A Recsina szabályozása

122. A terv szerint kétséget sem szenved, hogy a megcsuszamlott hatalmas hegyoldalak az itt tervezett munkák létesítése után nem jönnek egyszerre egyensúlyba s megállapodásukra tetemes idő szükséges. Sőt azzal is tisztában kell lenni, hogy a munkák létesítése után azok az egyes hegyrészletek, melyek megmozdulását nem a Recsina medrének mélyítődése, hanem helyi okok, pl. kisebb mellékerecskék, források stb. okozzák, továbbra is csúszni fognak. Ezért e hegyoldalak végleges megkötése és a róluk származó hordaléktömeg lehető leapasztása érdekében szükséges a hegylejtőknek a lehetőségig beerdősítése, a forráshelyek víztelenítése. A terv végleges elkészülte előtt a horvát bán hozzájárulásával a m. kir. földmívelésügyi miniszter intézkedett, hogy a létesítendő gátak az engedélyező eljárás mellőzésével épüljenek meg, azonban a munkálatok megindítása előtt vegyes bizottsági eljárást tartsanak, hogy ez alkalommal a fennforgó kívánságok kifejezésre juthassanak. 1899. julius 6-án e bizottsági eljárást 9 db. grohovomenti gát, a Zakaly-bukógát feletti gát, a lopazza gát és a grohovoi partfal dolgában, a nagy tervből kivett részletterv alapján megtartották. Minthogy ez eljárás alkalmával megépítésükre vonatkozóan észrevétel nem merült fel, építésükre az engedélyt ott a helyszínén megadták. Az időközben teljesen elkészített általános tervet pedig a fiumei kir. kormányzó elnöklete alatt 1899. okt. 3-án Fiumében az összes illetékes magyar és horvát hatóságok, községek és édekeltek megtárgyalták. Ez alkalommal a horvát országos kormány képviselői ki jelentették,hogy a tervezethez hozzájárulnak, reá észrevételük nincs Javasolták, hogy a munkálatokat továbbra is a m. kir. földmívelésügyi minisztérium közegei vezessék és hogy ebben a dologban több engedélyezést, helyszíni eljárást ne tartsanak, s az esetleg felmerülő kisebb kérdések rendezését a munkavezetőségre és a helyi hatóságokra bízzák. Végül azt indítványozták, hogy miután a Susica szintén szükséges szabályozó munkáinak költségei amúgy is a horvát-szlavon országos kormányt terhelik, a Recsina középső szakaszán tervezett eme rendezések költségeit a magyar kormány viselje. A tervekre más észrevételt nem tettek. Ily körülmények közt a terveket a horvát bán hozzájárulásával a m. kir. földmívelésügyi miniszter jóváhagyta és az 1900-iki budgettörvényben felhatalmazást nyert a m. kir. földmívelésügyi minisztérium, hogy eme szabályozást az 1895. évi XVIII. t.-cz.-ben engedélyezett vízi beruházási hitel terhére, több évre felosztva végrehajthassa. A munka megindítása előtt már nyilvánvaló volt, hogy a szokatlan környezetnek megfelelő nehézségekkel kell majd számolni. Előre látni leintett, hogy geológiai szempontból teljesen össze-visszahányt helyzet következtében az alapozás méretei és részletei csakis az építő hely feltárása után állapíthatók meg. A munkaterek igen nehezen közelíthetők meg. A Recsina partja Cankovotól a papírgyárig még gyalogszerrel is járhatatlan, szűk szurdokokban folyik. Cankovotól a grohovoi hídig a partok gyalog megközelíthetők ugyan, de rajtuk még csak ösvény sincs. A grohovoi hídtól a gospodskeseloi hídig a balparton gyalogösvény vezet. A munkahelyek járóművekkel csak három helyen közelíthetők meg : Grovovonál, hová az út Fiúméból Cosalán keresztül, 258 m. magas hegygerinczen át