Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér
6 E kimutatásba nincsenek beleértve a tutajokba kötött szálfák, az építőhomok és az élelmiezikkeket hozó dereglyék szállítmánya, vagyis a kis járóművekkel lebonyolított és így nehezen ellenőrizhető forgalom. Mikor 4 évtizeddel ezelőtt a főváros mentén a partfalakat túlnyomó részükben kiépítették, a dunai forgalom aránylag csekély volt. Ezért akkor elégségesnek gondolták, ha a vizi forgalom lebonyolítására egyelőre nem építenek külön kikötőket, hanem a partokat építik ki úgy, hogy rajtuk rakódni is lehessen. Erre az akkori viszonyokhoz képest aránylag eléggé szerencsés megoldást is találtak. A partokat nem teljesen felmenő, hanem 2 részből álló partfalakkal burkolták. (1. az 1. sz. rajzon az I—V. sz. jellemző keresztszelvényeket.) A-|- 5'70m> magasságban fekvő, átlagban 18—27 m. széles padka, melyre kocsilejárók vezetnek, a tárházak és személyhajó-állomások elhelyezésére és a forgalom lebonyolítására szolgál. A part felső, 8'50— 9ЮО m. magas része pedig sétaút gyanánt van kiépítve. Vagyis ezzel a megoldással igyekeztek a városrendező és esztétikai szempontokat összeegyeztetni a forgalom érdekeivel. Esztétikai szempontból a megoldás jól "sikerült. A partok — a teherpályaudvart nem tekintve — szabadok, a városrendezés követelményeinek megfelelően épültek. Az alacsonyan fekvő tárházak és a rakodás a Dunára való kilátást nem zavarják. A forgalom szempontjából azonban e megoldásnak némi rossz oldala, hogy a -|-5-70 m.-nél magasabb vizek a rakodópartokat elöntik. De mivel ilyen elöntés átlag csak minden második évben következik be és akkor is csak néhány napig tart, a forgalom — különösen mig kisebb arányú volt — jelentékenyebb fennakadást nem szenvedett. Jelenleg a-főváros mentén a balparton ... ... ___ 7.172 m. a jobbparton ... ... ... ... 4.189 « összesen 11.361 m. rakodópart van kiépítve. E partokon kívül még a következő létesítmények állanak a hajózás rendelkezésére (1. a II. sz. táblán a helyszínrajzot.) : a) Az újpesti kikötő a balparton, a főváros felett. A partok részben hajógyárakkal és egyéb ipartelepekkel vannak elfoglalva. A kikötőforgalom szépen fejlődik. b) Vele szemben, valamivel lejebb a jobbparton az óbudai Dunaág és hajógyári kikötő, melv az Első es. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság hajógyárának és a haditengerészet dunai járóműveinek elhelyezésére, valamint téli kikötő gyanánt is szolgál. c) Gabona-elevátorok és a dunaparti teherpályaudvar a balparton (a soroksári Dunaág betorkolása és az összekötő vasútihíd felett.) Ez eddig Budapest mentén az egyedüli hely, a hol a vasúti és vízi forgalom közvetetlen kapcsolatban van egymással. Az 1881-ben épült nagyarányú gabonaelevátorok a székesfőváros ellenőrzése alatt álló, mintegy 100.000 t. befogadóképességű közraktárakkal vannak kiegészítve. A teherpályaudvar dunaparti része az átrakodás közvetítése czéljából fel van ugyan szerelve darúkkal, de a vasúti verseny következtében az átrakodóforgalom számbavehető mértékben csak a legutóbbi időben kezd kifejlődni.
