Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
1. füzet - IV. Apró közlemények
92 keresztmetszetét félig beróják s a vas egyik végét satuba fogva, a másik végét egy II magasságból leeső P súlyú ingakalapács ütésének teszik ki. A kalapács a vasat a még megmaradt f keresztmetszetben eltöri s még h magasságra emelkedik. A ^ ^ h ) ('jj.^jj a va g s Zí vó g ságának megítélésére szolgál. Következett egy vasláncz teherbírásának bemutatása 5 tonna legnagyobb húzóerő kifejtésére képes szakítógépen. A húzóerőt fogaskerékáttételekkel kézzel hajtott csavarorsó viszi át a vízszintesen befogott lánczra és egyensúlyi helyzetéből kimozdítható emelőkar önműködően méri. Ezután Wunder fontos körülményről emlékezett meg, melyet gyakran tévesztenek szem elől. Ha ugyanis azt akarjuk kísérleti úton megállapítani, mennyire szabad pl. téglafalazatot megterhelni, akkor nem közömbös, hogy a nyomópróbákat milyen próbatesteken végezzük. Ha bizonyos fajta téglából 5 cm. nagyságú koczkát faragunk ki s ezt a sajtóban összetörjük, a nyomószilárdságra 500 kg. : cm 2 értéket kapunk; ha azonban ugyanabból a téglaanyagból téglát keresztben ketté vágunk s a két felet habarcscsal egymásra ragasztjuk, akkor a 14 cm. nagyságú koczka csak 400 kg : cm 3 szilárdságot eredményez ; végül ugyanebből a tégluanyagból falazott 30 cm. nagyságú koczka csak 250 kg: cm a szilárdságot ad. A téglafalazat megengedhető szilárdságát esetünkben nem az 5 cm., hanem a 30 cm. nagyságú koczka szilárdságából kellene megállapítanunk. Ezután Wunder végig vezette hallgatóit a czement- és betonlaboratoriumon. Megmagyarázta a czement szilárdságának meghatározására szolgáló nyomó- és szakítópróbatesteknek, úgyszintén betonpróbatestek készítésének módját a kiállított gépekkel és készülékekkel, A betonpróbatestek a német határozatok szerint 30 cm., a magyar határozatok szerint 20 cm. nagyságú koczkák; a német határozatok szerint a betonkoczkák nedves homokban raktározandók s négy hetes korukban törendők; nálunk a betonkotizkákat vízben hagyják keményedni 6 hetes korukig. Wunder nézete szerint a nedves homokban való raktározás rendszerint jobban közelíti meg a gyakorlatot és eg3 rformább eredményeket ad; a vízben megkeményedett próbatest ellenbea nagyobb szilárdságot ér el. Láttunk itt még homok-fúrógépet a beton kopásának meghatározására, czementszakítógépet Яскоррег-Ш, a mely a szakításra szükséges erőt rugóval közvetetlenül méri, a hol tehát a sörétek súlyát nem kell külön lemérlegelni, mint a FrühlingMichaelis féle szak ítógépen. A szabadban voltak bemutatva egész szerkezetek teherbírásának meghatározására szolgáló berendezések. Láttunk itt mennyezeteket víznyomásos és téglaterheléssel. Ez utóbbi esetében két eljárás alkalmazható. A gyakoribb, hibás elrendezésben a mennyezetet szorosan egymás mellé és fölé rakott téglákkal terhelik. Ez azért helytelen, mert a téglák nem követhetik szabadon a mennyezet meghajlását, egymásnak feszülnek s így a terhelés a mennyezetről részben más pontokra az alátámasztásra vivődik át. A helyes elrendezésben a téglaterhelést közbeiktatott gerendák viszik át a mennyezetre. Itt láttuk az Emperger-féle vasbetongerendát is, melynek az a rendeltetése, hogy a beton szilárdságának az építés helyén, költséges gépek nélkül való megvizsgálását lehetővé tegye. Wunder a kérdésemre kijelentette, hogy az eddigi eredmények még nem kielégítők, mert a helyszínén és a laboratóriumban készült 3—3 gerenda szilárdsága közt nagy eltérések mutatkoztak.
