Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
1. füzet - III. Jármy Tamás: A szennyvizekről
83 tehát úgynevezett ipari városokban, míg nem teljesen ipari városokban a hatás nem feltűnő. Általában hatásukat különösen azok az ipartelepek érvényesítik, melyeknek szennyvizei erősen sósak, erősen savas vagy erőien alkalikus, erősen mérgező hatásúak, melyeknek szennyvizei igen sok szervesanyagot, szőrt vagy rostot, zsiradékot, végül oldatlan állapotban lévő egyéb anyagokat tartalmaznak. Hatással lehetnek végül azok az ipartelepek, melyek csak időszakonkint, de nagytömegű vagy magas hőfokú szennyvizeket bocsátanak be a városi csatornahálózatba. Az eddigi tapasztalatok azonban a mellett szólanak, hogy az ipari telepek szennyvizeinek beeresztése a csatornavizekre sehol sem volt akkora hatással, hogy miatta a szennyvíztisztító eljárások be nem váltás volna, illetve közbeeső kezelések az ipari szennyvizeket annyira megfosztották különleges jellegüktől, hogy a csatornavízre nézve minden észrevehető hatásukat elvesztették. II. A szennyvizek kártétele. A szennyvizek általában véve káros hatásúak a környezetükre, ha megfertőzik vagy mérges gázokkal, sókkal avagy savakkal telítik. Károsak lehetnek a levegőre fertőző kigőzölgésükkel, valamint az összes vizekre, a melyekkel érintkeznek, tehát a talajvíz közvetítésével a kút- és forrásvizekre épúgy, mint a befogadó vízfolyásokra. E káros tulajdonságuk kihat elsősorban a ' közegészségügyre, továbbá az itatásra, a folyóvíznek igen sokoldalú használatára s végül a halászatra. A lebegő alkotórészekből lerakodó iszap révén károsak a vízfolyások fentartása szempontjából. Azzal, hogy a lebegő alkotórészek s a korhadás folyamata alatt keletkező nyálkás, szerves lények minden vízben álló tárgyat ellepnek, mind a halászati ipar űzését, mind a víznek a háztartás, fürdés és sok egyéb czélra való használatát lehetetlenné teszik. A befogadó vízfolyásokat megfestik ós zavarossá teszik, a folyók fenekéről időközönkint felszakadó rothadó iszap a víz felszínén úszik és mindezek a hatások általános undort keltenek. Az ásványi sók és savak nagyrésze megfelelő telítettséggel mérgező hatású. Hiszen még az élet fentartásához annyira szükséges konyhasó is lehetetlenné teszi a víznek élvezetét, ha az oldat nagyon telített. A szervesanyagok bűzös erjedésekor keletkező kénhidrogéngáz elillanó része ilemcsak undorító szagúvá teszi a környezetet, de belélekzése az egészségre káros E gáz vízben elnyelt része a halakra mérgező hatású. A szervesanyagok rothadása a környezet oxigénjét nagymértékben fogyasztja s különösen a víz csekély oxigéntartalmának elfogyasztásával a halak megfulladnak. A szerves anyagokat tartalmazó szennyvizekben a baktériumok s városok szennyvizeiben különösen a közegészségügyre veszélyes baktériumok, úgymint tifusz, kolera, vérhas és egyéb bélbetegségek baktériumai és csiráik előfordulnak, kedvező körülmények között nagyon elszaporodnak s a befogadó vízfolyások révén egész vidékeket képesek megfertőztetni, lehetetlenné téve e vizeknek ivásra és itatásra való használatát, sőt e vizekben élő halaknak élvezetét is. A víz oxigénjének fogyasztásával és a rothadás termékeinek keletkezésével 6*