Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
1. füzet - III. Jármy Tamás: A szennyvizekről
79 nak szét mindig egyszerűbb és egyszerűbb vegyületekké, majd sor kerül a fehérnyékre is, a meiyek széthasadásával ásványi kénvegyületek keletkeznek. Áttérve a csatornaszennyvizek tartalmának részletesebb tárgyalására, minthogy hazai példák rendelkezésemre nem állanak, 3. sz. táblázatomban a berlini kísérleti állomás kiadványaiból összeállítva, néhány németországi város szennyvizeivel végzett kísérlet eredményét mutatom be. Meg kell azonban jegyeznem, hogy mind a próbák vételekor, mind az ilyen kísérletek végzésekor, ha összehasonlításul kell, hogy szolgáljanak, lehetően egyöntetűen kell eljárni ; a táblázatba foglalt városokban azonban az intézetnek más és más tudósai működtek önállóan s a mint a vizsgálatok nem történtek minden esetben ugyanazon módszerek szerint, épúgy nem terjedtek ki mindenütt az összes anyagokra sem. Meg kell jegyeznem azt is, hogy az egyesítő rendszerek eseteiben nem ismerjük az esetleges esők okozta felhígítás mértékét, de az értékek nagyságából látszik, hogy e szennyvizek fel vannak hígítva. Ebbe a táblázatba mind a lebegő anyagokat, mind az oldott anyagokat szárazanyagképen vették föl. Még részletesebb az a vizsgálati eredmény, a melyet Kenessey Béla a Vízügyi Közleményekben megjelent «A városi szennyvizek tisztítása» czímű külföldi tanulmányúti jelentésében közöl. E szerint Berlinben az 1894—1898. években végzett vizsgálatok szerint a berlini csatornaszennyvíz literjében talált anyagok középértékben : lebegő állapotban: szerves anyag 447'2 mg. ásványi anyag ... ... 261'5 « foszforsav ez utóbbiban ... 13'0 « oldott állapotban: ammóniák 115'2 « azaz nitrogén ... 94'87 « .foszforsav ... ... 19' H « káli ... ._ ... 62 3 « nátron ... ... ... 241-7 « klór — ... ... ... 258-2 « kénsav ... 72-5 « Mind a 3. sz. táblázatban, mind a Kenessey Béla közölte vizsgálati eredményekben feltűnő a nagy ammoniáktartalom, mely a csatornaszennyvizekre különösen jellemző, mert a folyóvizekben, valamint a vezetéki és kútvizekben legfeljebb nyomokban található. Különösen jellemzőek a csatornavizekre még a szerves nitrogén, a fehérjenitrogén és a szerves szén, melyek más vizekben ugyancsak legfeljebb nyomokban találhatók. Ezek azonban csak friss próbákban mutathatók ki teljes mennyiségükben, mert gj'orsan hasadnak egyszerűbb vegyületekké s az elsőből ammóniák, a másodikból ammóniák és kénhidrogén, a harmadikból szénsav és mocsárgáz (methán) keletkezik. Feltűnő a közölt adatokban továbbá a nagy klórtartalom. Ezt a csatornaszennyvizek nag3 r konyhasótartalma teszi érthetővé.
