Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - II. Rohringer Sándor: Néhány külföldi vízerőtelep

Kiválóan sikerült és érdekes a telep kereskedelmi szervezete, mely bőven kipótolja néhány műszaki fogyatkozását. Ugyanis a fölös elektromos áramot rendkívül olcsó áron salétrom-gyárnak adják át, a mely köteles 100—15.000 lóerőig minden fölösleges erőt átvenni, mi a telep önköltségét jóformán fedezi s a vállalat egyike, a legjövedelmezőbb vízerőtelepeknek. A mint a Salzkammergut csendes és régebben csak a turisták ezreitől látogatott vidékét modern ipari mezbe kezdik öltöztetni a vízierőtelepek, hasonló, sőt nagyobb mértékű átalakító hatás mutatkozik a Rajnának Basel és Constanz közötti, ugyancsak szép s a történelmi emlékek miatt nevezetes völgyén. A Rajnának eme 168 km. hosszú, Svájcz és a Német birodalom illetőleg Baden nagyherczegség között határt alkotó részén (8. kép) sem hajózás, sem nagyobb ipar nem fejlődött. A hajózást a Rajnának sok helyt sziklás feneke akadályozta, hol a víz sekély és sebes lévén, a hajók nem közlekedhettek és csak Baselig illetőleg a birsfeldeni (Basel felett) kikötőig juthattak el. Ma - a basel— konstanzi szakaszon páratlan tevékenység folyik ; nagyszabású vízerőtelepek épülnek a folyó sziklás, zuhatagos helyén s felépültökkel előáll az a sajátságos helyzet, hogy itt nem a folyó csatornázása létesíti a vízerőtelepeket, hanem a nagyszabású erőtelepek teszik lehetővé a hajózást, mely egyik mellékhaszna a vízierőtelepeknek és új szállítóeszköze azoknak a termékeknek, a melyeket a vízierőtelepekkel kapcsolatos gyári vállalatok állítanak elő. Gelpke svájczi mérnök zseniális terve szerint összesen 7 vízerőtelep épül a Rajna eme szakaszán ; közülök kiépült 2, úgymint a rheinfeldeni ós az augstwyhleni, épülőben van 1 a laufenburgi ; kiépítésre vár 4 telep. Ha mindezek elkészülnek, még néhány kiegészítő munkálat (egy-két hídnak átépítése) után a hajózás a tengertől a Bódeni tóig terjedhet, mi hatalmas gazdasági fellendülést fog okozni.