Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
1. füzet - V. E. Újváry Dezső: Talajjavító munkálatok Angolországban
65 «sak példaként említem, hog}' a Nene folyó Wisbech alatti szakaszának esése a szabályozás előtt kilométerenkint 16 m/m. volt s hogy hasonló okoknál fogva a Deeping Fen District főcsatornájának torkolatát már 3 ízben helyezték át s egy újabb áthelyezés lehetőségéről tárgyalnak. Ott, a hol a fenntartás nehézségeinek megszüntetése vagy legalább enyhítése e természetes eszközök alkalmazása útján valamely oknál fogva el nem érhető, általában különböző rendszerű kotrók vannak használatban. Ezeknek egyik típusát képviseli a mellékleten bemutatott (13. sz. kép) tüskés kotró (hedgehog dredger), mely a Welland és Glen folyón dolgozik. A kotró áll egy bárkából, melynek mindkét végén előreugró, állítható állványon van felfüggesztve a kotrószerkezet. Munka közben a bárka drótkötélen mozog, mely egyik végével 7—800 . m. hosszúságban a parton előre ki van horgonyozva, másik végével pedig a bárkán elhelyezett forgódobhoz van erősítve, melyet félstabil mótor hajt s a fölhajtott kötélen a bárkát felvontatja ; a hajó föl- és lefelé óránként 3 km. sebességgel folytonos mozgást végezhet. Maga a kotrószerkezet (14. sz. kép) gerendakeretbe fogott 3 üres fahengerből áll, melyek öntöttvas vágógyűrükkel vannak megvasalva. A középső henger mellett, mely a fenéken gördül, a rövidebb oldalhengerek még külön mozgókeretbe vannak foglalva, mely r keretnek a henger forgástengelyére merőleges tengely körül van elfordulása úgy, hogy a 3 henger meglehetősen simul a meder alakjához. A kotró működése ezek szerint abban áll, hogy a fenéken vontatott tüskés hengerekkel a lerakódott hordalékot felvágja és annyira felaprózza, hogy a mozgó víz ereje magával sodorhatja. A kotrónak egy napi munkája minden költség felszámításával mintegy 30 K-ba kerül s adott esetben a Welland folyón 480 m, liosszú szakaszt 5 m. szélességben 0'60 m-re mélyített le 3 nap alatt. A kotróknak egy másik tipusa a mellékleten (15. sz. kép) bemutatott Priestmann rendszerű, markolókotró (grab dredger). Ez velejében bárkára szerelt és motorral hajtott forgódarúból áll, melynek végéről lánczon emelhető és sűlyeszthető kotrószekrény a fenékre lebocsátva saját súlyánál fogva vágódik az anyagba, melyet kiemel a sárhajóba, vagy közvetetlenül a partra helyez. A kiemelendő anyag minőségéhez képest, természetesen különböző szerkezetű ilyen kotrók vannak {16. sz. kép) alkalmazásban; és pedig iszap és laza homok részére teljesen zárt alakban, egyszerű vágó éllel, közönséges agyag- és kavicstalajhoz az éleken rövid metszőfogakkal megerősítve és igen kemény agyag- vagy durva kavicshoz csupán bordaszerűen hajlított fogakkal. A kotrók rendesen 0'9—P2 m s férővel készülnek; teljesítő képességük 10 órai munkaidő alatt 450—500 m 8 kedvező körülmények közt s üzemi költségük, 75 indikált lóerejű gépet alapul véve, kereken 65 korona, vagyis köbméterenként 15 fillér. Általánosságban áttekintve a lecsapolások rendszerét, meg kell állapítanunk, hogy a gravitácziós rendszerek, a helyi viszonyok miatt, csak kivételesen biztosítanak kielégítő lecsapolást s még ott is, a hol kezdetben az eredmény látszólag megfelelő volt, a térszínnek később bekövetkezett sűlyedése az érdekeltséget a vízemelésre való áttérésre kényszerítette. Ma tehát általában ez a rendszer az uralkodó s nézeteltérés csak az emelés rendszere tekintetében van. A mi a vízemelő kerekeket illeti, mindenesetre elsőbbségük, hogy aránylag nagy tömeg vizet mozgatnak, lassú járatukkal igen jól illeszkednek az egyszerűbb, de massziv szerkezetű himbálós gőzgépekhez s ezért az esetleg felmerülő javító 5
