Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
1. füzet - VI. Apró közlemények
69 Щ APRÓ KÖZLEMÉNYEK. Щ 1. A soroksári Dunaág szabályozó munkálatainak állapota, 1912. november végén. A «.Vízügyi Közlemények» 1. évfolyamának 1911. május—júniusi 3. füzetében ismertettük a munkálatok akkori állását. Az azóta lefolyt időben folytattuk a felső torkolati csege építését. Az 1911. év folyamán lesülyesztettük az egész munkagödröt körülvevő zárógát légnyomásos szekrényeit és — szintén légnyomásos úton — elkészült az egyes szekrények közti hézagok kitömése is. Ezzel az egész zárógát 1911. évi deczember hóban elkészült. Összes hossza 250 m. A vízzárás igen jól sikerült, amennyiben a zárógáton átfolyó víz mennyisége mp.-ként csak 12—13 liter volt. A szárnyfalak alapozása szintén légnyomásos úton lesülyesztett szekrényekkel történt, melyeknek lesülyesztését 1912. január havában fejeztük be. Már a szekrényes zárógát teljes elkészülte előtt megkezdte a vállalat a zárógátak közti földanyagnak markoló kotrókkal való kiemelését, — a zárógát elkészülte után kiszivattyúzta a munkagödrökben levő vizet és az egész munkagödröt szárazzá tevén, a zárógátnak folytonos kidúczolásával a földet szárazban emelte ki mindenütt, egészen az átlag — 5.00 méter mélységben talált kisczelli agyagig. A földkiemelést 1912. évi május hóban fejezte be; a kiemelt földtömeg összesen 7300 m 8. A földkiemelés után a légnyomásos zárógátat és a földkiemelést felülvizsgálták, minek megtörténte után 1912. év július havában kezdetét vette a betonalap elkészítése. Az építkezés emez állapotában 1912. július 25-én gróf Serényi Béla m. kir. földmívelésügyi miniszter úr meglátogatta a munkahelyet. A Dunának idei abnormis magas vízállásai nagyban hátráltatták a további munkák előhaladását, a 2 árhullám 2 ízben teljesen megakasztotta, a munkagödör teljesen víz alá került és hónapokon át vízzel volt borítva. E hátráltatások ellenére, a mai napig teljesen elkészült a betonalap és felépültek az ugyancsak betonból készített oldalfalak átlag a — 0'50 m. kottáig, vagyis a zsilipfenék magasságától számítva, átlag 2'50 m. magasságra. E betonozásokkal kapcsolatos munkák is elkészültek mind az alapban, mind az oldalfalakban. Sajó Elemérnek és Benedek Józsefnek a «Vízügyi Közlemények» elől megnevezett füzetében a csege kiviteli tervéről közölt tanulmányából ismeretes, hogy a zsilip építéséhez meglehetős mértékben alkalmazunk vasat és vasbetonszerkezeteket. Fezeknek elhelyezése a betonozó munkák előhaladásával történt; elkészítettük első sorban a fejek és a kamrafalak alaprétegének fegyverzetét, majd a táplálócsatorna és a kapúfülkék, valamint a betétgerenda-konzolok mögötti vasbetéteket. A fenékbe elhelyeztük a kapúcsapágy-öutvényeket, a tüsgát küszöböntvényét, a fenékcsészéket, a fenékpallókat bebetonoztuk, elhelyeztük a betétgerendafülkéknek O-ig érő vasborítását, továbbá a küszöbköveket és a betétgerenda fülkék alsó köveit, — egyszóval mindazokat a szerkezeteket, melyek —0-50 m. kottáig a betonba jönnek.
