Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

6. füzet - V. Apró közlemények

'280 használható. Rendesen a vízálló termett földet minden további keverés nélkül szokták alkalmazni. Ma már óriási méretű iszapolással készült gátak vannak. A Necaxa-gát Mexikóban 59 m. magas, az Alamosa-gát az Egyesült Államok Colorado államában 55 m. magas ; ezek a világ legmagasabb földgátjai.* Egy másik nevezetes ilyen gát a kaliforniai Crane Valley-gát, melynek építésekor úgy akadályozták meg azt, hogy a gát egész testén végigmenő rétegzések ne keletkezzenek, hogy az alapsziklára, melyen a gát fölépült, a gátalap közepén 60 cm. magas beton falacskát húztak, melybe 9 m. re fölérő palánkdeszkákat sülyesztettek. Ezek a deszkák megakadályozták a gát egész testén végigmenő rétegzés keletkezését. Eleinte azt tervezték, hogy a palánkfalat fölviszik a gátkoronáig, de aztán belátták, hogy különböző módon elhelyezett 2—3 m. mélyre sülyesztett, falszerűen álló deszkázatokkal meggátolhatják a rétegződést. Újabban a Panama-csatorna czélját szolgáló gatuni gátat is iszapolással készítették. (L. az Annales des Ponts et Chaussées 1912. évi 2. füzetét.) A gát 2340 m. hosszú, mintegy 25 m. magas, koronaszélessége 30'48 m., legnagyobb szélessége a tövében 800 m., térfogata 18,655.000 m

3. Költsége az árapasztóval együtt 13,572.000 dollár. 1 m

3 földanyag beépítése 0.3 dollárba került. Ha olyan gondosan készítik az ilyen gátakat, mint a hogyan pl. a gatuni készült, akkor jól tartanak, de vannak átszakadt ilyen gátak is. Az 59 m. magas Necaxa-gáton építés közben állott elő a baj. Ez a gát a koronáján 16-5 m. széles és 375 m. hosszú. Térfogata 1,640.000 m

3. Mikor már 1,474.000 m

3 készen volt belőle, a vízfelőli oldalon 200 m. hosszúságban mintegy 550.000 m

3 földtömeg lecsúszott. Ezt a csúszást az okozta, hogy a gátat építés közben is már használatba vették s tárolták vele a vizet. Azonban időközben rendkívüli szárazság állott elő s a tárolómedencze kiürült. A gát tetején az iszapolás czélját szolgáló tócsa nyomást gyakorolt a gáttestre, s ezt a nyomást nem ellensúlyozta a tárolómedencze víznyomása, mert üres volt. Ezenkívül az iszapolás menetében is követtek el hibát úgy, hogy a gátban csúszóréteg keletkezhetett. Egyáltalán nehezen ellenőrizhető, hogy a vízből mily módon ülepedik le a föld s hogy minő felszínt foglal el a gátban s nem alkot-e rétegzést. A szárazon készült gátak hengerelése ellenőrizhető, minden része építés közben megvizsgálható s rovátékos hengerek alkalmazásakor rétegzés a gátban nem keletkezhetik s így nagyobb biztosságot adnak, mint a föliszapolással készült gátak, melyeknek alakulására a véletlen és nem látható körülményeknek is van hatása. Ezért a földgátaknak szárazon való készítése legtöbb esetben ajánlatosabb. * Az iszapolással készült gátakról érdekes leírást találunk a Génie Civil 1908. évi jan. 18-iki számában.