Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

6. füzet - V. Apró közlemények

-?7."> méiiyek eltérők. Sokan azt tartják, hogy az állandóan víz alatt lévő építményekben a hőmérsékleti különbségek kicsinyek és így nem kell attól tartani, hogy a betontestek a terjeszkedés következtében megrepednek, hanem ilyen megrepedés csak kisvíz felett fordulhat elő és így elégséges, ha kisvíz felett alkalmaznak terjeszkedő hézagokat. Másutt — bár aránylag még kevés helyen — az építményt terjeszkedő hézagokkal kisvízszin alatt is részekre osztják. A soroksári ősegénél észlelt, fentebb előadott jelenségből ezt a következtetést lehet leszűrni: Lehetséges, hogy üzemközben az állandóan víz alatt lévő részeken a hőmérsékleti különbségek aránylag kicsinyek és így nincs szükség terjeszkedő hézagokra. Ámde építés közben, mikor még a betonalap és a falak alsó része nincs vízzel borítva, majdnem olyan nagy lehűlésnek vagy felmelegedésnek lehet a beton kitéve, mint kisvíz felett. Vagyis nincs kizárva, hogy a betonalapok építés közben nem csupán ülepedés-különbségek, hanem nagy hőmérsékleti különbség következtében is elrepednek. Ezért — míg a kérdés teljesen tisztázva nincs czélszerűbbnek látszik az építés ideje alatt bekövetkezhető terjeszkedő repedések megelőzése czéljából egyelőre a kisvíz színe alatt is hézagokat alkalmazni, annál is inkább, mivel kivitelük és tömítésük aránylag csak csekély költségeket okoz. Sajó Elemér. 5. A porosz vízügyi és szenny vízkisérleti állomás működé&e. A Königliche Preussische Versuchs- und Prüfungsanstalt für Wasserversorgung und Abwässerbeseitigung, mely megnyitása óta Berlinben, egy bérházban lévő ideiglenes helyiségeiben működött, ez évi április 1-én Dahlemben a középponti kísérleti intézetek csoportjában épült önálló otthonába költözött át s neve is megváltozott, mert a kísérleti állomás új elnevezése ezentúl Königliche Landesanstalt für Wasserhygiene. Az állomás 1901. április 1-én létesült, így már 12 éves működésre tekinthet vissza. Hogy munkássága most részben új alapokon épült föl, időszerű lesz végigtekinteni a vízellátás és szennyvíztisztítás ama rendkívül sokféle feladatain, melyekkel az állomás eddigi munkássága során foglalkozott s melyeket sikerült részben vagy teljesen megoldania. Érdekes e munkásság megismerése nemcsak a tárgy fontos műszaki és gyakorlati vonatkozásainál fogva, hanem azért is, mert, mint ismeretes, a halbiológia és a szennyvíztisztítás kérdéseinek kutatása czéljából hazánkban a földmívelésügyi minister 1906-ban a m. kir. halélettani és szennyvíztisztító kísérleti állomást létesítette, melynek rendeltetése és munkaköre a porosz intézetével sok tekintetben azonos. A porosz kormány, fölismerve az egészségügyi szempontból kifogástalan vízellátás. valamint a városok és gyárak szilárd és cseppfolyós hulladékanyagai eltávolításának nagy fontosságát, 1901. áprilisában egyelőre ideiglenes jelleggel létesítette a Kgl. Versuchs- u. Prüfungsanstalt für Wasserversorgung u. Abwässerbeseitigung cz. intézményt, mely eleinte csupán kísérleti irányban működött. Az állomás véglegesítését a porosz kormány attól tette függővé, hogy az érdekelt körök mennyiben fogják hasznát venni, s hogy pénzügyi szempontból képes lesz-e az intézmény önállósítani magát. Az érdekeltség azonban már kezdettől fogva oly mértékben fordult a kísérleti állomáshoz, melynek tudományos munkája általában nagy figyelmet ébresztett, hogy az intézmény életképessége egyszeriben igazolódott, s ezért az állomás már 1902-ben végleges jelleget nyert. Az állomás munkaköre már eleinte is igen széles volt. A vízellátás terén feladata volt a meglévő víznyerő és víztisztító módok tervszerű, tudományos és gyakorlati felülvizs-