Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

6. füzet - II. dr. Benedek József: A Sajó vízereje

'224 helyét lásd a 2. sz. helyszínrajzon), a melyet 1911 szeptember 1. óta naponta leolvasnak. Ezeket az adatokat kell tehát egybevetnünk a már ismert felsőzsolczai adatokkal, ha az egyesült Sajó vízhozományára és különböző magasságú vízállásaira akarunk következtetni. Ugyanazokat az adatokat, a melyeket az előbbiekben a Sajónak a Hernádtorkolat feletti szakaszára leszármaztattam, az egyesült Sajóra a czélnak megfelelő elég pontossággal a következő úton kapjuk meg. A hernádnémetii vízmércze keresztszelvényében a vízrajzi osztály a 4. táblázatban összefoglalt víztömegméréseket végezte. 4. táblázat. A hernádnémetii víztömegmérések. a N •A О 00 A mérés ideje Vízállás a hernádnémetii mérczén Vízszinváltozás óránkint Szelvényterület Középsebesség Víztömeg a N •A О 00 A mérés ideje m mm m

a m m

3 1 1894. X. 22 113 +17 61 0 66 • 400 2 1894. XI. 4 0-88 -7 51 0 51 260 3 1896. X. 14. ... . 0'64 0 37 0 50 18-5 4 1897. VIII. 7 1-73 -5 123 0 67 82-0 5 1898. VIII. 6 ... 0'69 0 33 0 47 15-5 6 1900. VILI. 17 0-91 -2 70 0 42 29-7 7 1900. X. 14. ... . 0-49 — 1 50 0 17 8-5 8 1901. III. 8... 1-83 +17 105 0 88 92-0 9 1901. VIII. 13 0-71 -2 36 0 43 15-3 10 1904. VIII. 25 019 0 7 0 18 13 11 1908. VIII. 27 0-56 0 28 0 31 8-8 12 1911. IX. 12. 0-31 0 13-6 0 21 2-9 Ha ezeket az adatokat ismét felrakjuk és a kapott pontok kiegyenlítő vonalát meghúzzuk, akkor a 8. rajz jobboldalán látható két görbét kapjuk, a melyek tehát nem egyebek, mint a Hernád valószínű tömeggörbéi a medernek az utolsó 20 év alatti közepes állapotára vonatkozólag. A 3. sorszámú mérés eredményét a görbe meghúzásakor figyelmen kívül hagytam, mert nagyon kiáll a sorból ; egyébként pedig ez a görbe is — a felsőzsolczaihoz hasonlóan — a rajzból láthatóan a valódi víztömegnél valószinűleg kevesebbet ad. A görbének a szakadozottan kihúzott szakaszával azt kívántam jelölni, hogy e szakasz helyességének a valószínűsége a többinél jóval kisebb, mert а -|-Г83 m.-nél magasabb vizekről nincsenek közvetetten mérésadataink. E vízállás felett különben a vízmennyiség a nyerhető energia nagyságának a szempontjából úgyis mellékes, mert hiszen már -f-1-80 in. magas vízkor is olyan sok vize van a Hernádnak (90 m

3), a mennyit amúgy sem lehetne gazdaságosan kihasználni, az egyesült Sajó vízállásaira való következtetés czéljaira pedig — mint az alábbiakban majd látni fogjuk — a