Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

6. füzet - I. Kvassay Jenő: A nemzetközi Duna és Magyarország

183 Ha pedig az 1908. évi XL1X. a víziberuházásokról szóló törvény alapján folyamatba tett szabályozó munkálatokat befejezik, tehát mintegy 15—20 év múlva, a következő egységes, 650 tonnás hajókkal járható víziút-hálózat fog a magyar közgazdaság rendelkezésére állani: 1. a Duna, mellékágaival 1.170 km., 2. a Tisza Vásárosnaménytól a torkolatig ... 694 3. a Dráva Gyékényestől a torkolatig ... ... 196 4. a Száva 598 5 a Kulpa Károlyvárostól a torkolatig ... ... 135 6. a Vág Tornóc/.tól Komáromig ... ... 68 7. a Temes Bótostól a torkolatig 87 8. a Béga Nagytopolytól a torkolatig 156 9. a Szamos Szatmártól a torkolatig 65 10. a Bodrog Imregtöl a torkolatig 65 11. a Sajó Bánrévétől a torkolatig 115 12. a Körös Békésgyulától a torkolatig ... ... 140 13. a Sió a Balatontól a Dunáig ... 110 14. a Balaton 80 15. a Ferencz-osatorna ... 238 « 16. a Maros Piskitől a torkolatig

1 ... 243 « összesen ... 4.260 km. Ha ehhez hozzászámítjuk a Duna-Tisza és Dráva-Száva csatornákat, melyek megépítése hasonlóan csak idő kérdése, akkor a magyar víziút-hálózat meg fogja közelíteni a 4.500 km.-t. Ezenkívül még több mint 1.000 km. olyan kis esésű folyónk és folyószakaszunk van a Duna és mellékfolyói völgyében, melyek a megejtett felvételek és tervek alapján aránylag még nem jelentékeny költséggel hajózhatókká tehetők csatornázás útján. Az 1.000 km.-es magyar Dunához tehát még 3.500 km., illetőleg a távolabbi jövőben 4.500 km. hajózó út fog csatlakozni. Ezzel szemben sem Németországban, sem Ausztriában, sem más parti államban — nem tekintve a Szávát, mely Szerbia és Magyarország között a Drina torkolatától kezdve Belgrádig határfolyó — egész a Pruthig a Dunának nincsen egyetlen mellékfolyója, mely ez idő szerint hajózható volna. Megérthető ezek után, hogy a Duna kérdése egyik parti államra sem nagyobb jelentőségű, mint Magyarországra. A Duna völgyének kedvező fekvése következtében egyúttal Magyarországon vezet keresztül a Sulinától Károlyvárosig terjedő 1.876 kilométer hosszú víziút, melyet csak 170 kilométernyi vasút választ el az Adriától, illetőleg a fiumei kikötőtől. A Szávának és folytatásának a Kulpának szabályozását a vízi beruházásokról szóló törvény oly módon biztosítja, hogy rajtuk legkisebb vízálláskor is 1.000 tonnás hajók közlekedhetnek. Hogy Magyarország víziutainak fontosságát mindenkor felismerte, bizonyságul szolgálhat, hogy már а XVIII. század közepén épült meg Temesvártól Becske1 A Maroson egyelőre a csatornázás végrehajtásáig csak 70—80 em. bemerülésü hajók közlekedhetnek kis vízálláskor. 14*