Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

5. füzet - V. Apró közlemények

162 Ebből az a tanulság, hogy mivel a víz sokszor egészen más helyen (valahol messzebb) jut be a zárógátba és más helyen folyik ki, vagyis hosszabb utat tesz meg a zárógát belsejében, nem elég tisztán a belül mutatkozó vízfolyásokkal szemben lévő külső oldalon végezni a sajtolást, hanem a sajtolással jobbra és balra messzebb kell elmenni. így valószínűbb, hogy a befolyó nyílásokat megtalálja és elzárja a czement. Az alsó agyaggáton át megmaradt szivárgás másodperczenkint mintegy 3 liter, a felső kisajtolatlan agyaggáton át mintegy 6—7 liter, az egész 250 folyóméter hosszú zárógát mentén szinte láthatatlan, eloszló szivárgás pedig összesen mintegy 2—3 liter volt másodperczenkint úgy, hogy a teljesen átbocsátó kavicstalajban 6—7 méter külső víznyomáskor a közel 2000 m

2 alapterületű munkahelyen nem volt több vizünk 12—13 liternél. Ennek a csekély vízmennyiségnek megfelelő aláesövezés útján a szivattyúkútba való vezetése semmi nehézséget sem okozott. Az építőgödör, mikor Serényi minister úr julius hó 25-én megtekintette, már teljesen száraz volt. A vízzel az alapozás további folyamata alatt is alig volt nehézségünk. Költségek. A források elfogásakor mintegy 30 q, az agyaggát mögötti sajtoláskor pedig 17 q portlandczement fogyott el. E czement értéke métermázsánkint 4'50 koronával számítva 211*50 korona, a felhasznált munkaerő pedig összesen 420 К 90 f. vagyis az egész besajtoló munkálat 632 К 40 f.-be került. Tekintve azokat a nagy nehézségeket, a melyeket ilyen nagyobb források az alapozáskor okozni szoktak, ez az összeg aránylag csekélynek mondható. Ezért kavicsos vagy durva homokból álló altalajban a szádfalaknak vagy zárógátaknak czementbesajtolással való tömítése nagyon ajánlható. Sajó Elemér. 5. Tengeri csatorna Emdentől Kölnig. (2 képpel.) Mikor 1900-ban a Dortmund-Ems-csatornát megnyitották, még a porosz szakemberek jórészének is az volt a magánvéleménye — s ezt nem is titkolták — hogy a csatornának nincs valami nagy közgazdasági jelentősége ; rajta nagy forgalom nem várható. Inkább csak azért készült, hogy a vesztfáliai iparvidéknek a hollandi területen a tengerbe torkoló Rajnán kívül még egy, teljesen német területen fekvő és német tengerparton kitorkoló, vagyis minden külföldi beavatkozástól mentes víziútat bocsássanak rendelkezésére. Az élet azonban itt nem igazolta a kedvezőtlen jóslatokat, hanem még a legvérmesebb reményeket is túlhaladta. A Dortmund-Ems-csatornán, a melyen az első 5—6 évben alig volt számbavehető forgalom, ma már közel 4 millió tonnát szállítanak és a forgalom rohamosan növekszik. A Dortmund-Ems-csatorna nagy gazdasági sikere a magyarázata azoknak az óriási terveknek, a melyek a dortmundi és kölni konzulátusaink jelentései szerint is a vesztfáliai szakköröket és iparkamarákat a legkomolyabban foglalkoztatják. A terv megvalósítása ezéljából már külön egyesület is alakult (Verein zur Förderung des Baues eines Grosschiffartsweges vom Rhein zur Deutschen Nordsee), melynek megbízásából a tervezetet Rosemeyer József kölni mérnök készítette el. Rosemeyer a tervezet megokolásában hangsúlyozza azokat a nagy nehézségeket és károkat, a melyeket a hollandi területen lévő Rajna rossz kisvízi viszo-