Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - V. E. Újváry Dezső: Talajjavító munkálatok Angolországban

51 javító munkálatok előmozdítása czóljából a t'üldmívelésiigyi miniszter javaslatára kölcsönöket nyújthasson, melyeknek összegét az előbbi törvény Angolország részére 48,000.000 K-ban és külön Irland részére 24,000.000 Iv-ban, az utóbbi törvény újabb 48,000.000 K-ban, illetve 4,800.000 Iv-ban állapította meg. Minthogy azonban az államkincstárnak rendelkezésére bocsátott összeg a gazdaközönség részéről benyújtott számos kérelem következtében csakhamar elégtelennek bizonyult, a törvényhozás már 1849-ben lehetővé tette magánpénznek törlesztéses kölcsön alakjában való fölvételét állami biztosíték mellett. Az ily értelemben intézkedő 1849. évi «Private Money Drainage Act»-ot csakhamar követték azok a törvények, melyek engedélyezték a kölcsönök nyújtásával foglalkozó különböző pénzintézeteket: 1849-ben a «General Land Drainage and Improvement Company»-t, 1853ban a «Lands Improvement Company»-t, 1856-ban a «Scottish Drainage and Improvement Conpany»-t és 1860-ban a «Land Loan and Enfranchisement Company»-t. Mindegyik intézet működéskörét az engedélyező törvényben az ország egy meghatározott nagyságára és a talajjavítások bizonyos ágazatára korlátozták s szabatosan körülírták mindazokat a rendelkezéseket, melyek a nyújtható kölcsön nagyságára, a törlesztés módozataira a kölcsön határidejére stb vonatkoznak. Abban a zűrzavarban, mely valószínűen a különböző időben keletkezett törvények nyomán támadt, csakhamar egységességet hozott az 1864. évi Birtokjavító törvény (Improvement of Land Act), mely későbbi lényegtelen változásokkal ma is érvényben van. A törvény első sorban részletezi azokat a munkálatokat, melyekre általában kölcsönök engedélyezhetők és folytatólag megállapítja az engedélyezés feltéteit. Ezek szerint az a tulajdonos, ki birtokjavító kölcsönt óhajt felvenni, kérvényt tartozik benyújtani a földművelésügyi miniszterhez, ki a kérést a helyszínén megvizsgáltatja s lia igazolva látja, hogy a tervezett munkálatoktól a birtok évi jövedelmezőségében olyan állandó emelkedés várható, mely meghaladja a kölcsön terheit (erdősítéskor ez a feltétel elesik), ideiglenes rendeletet (Provisional Order) bocsát ki, mely megadja a felhatalmazást a teljes építő összegnek kölcsön útján való fedezésére, megállapítja a felvehető összeg nagyságát, a törlesztés tervét és általánosságban a teljesítendő munkálatot. A mennyiben a munkálat czéljaira idegen területek használata is szükséges és reá egyesség nem köthető, az ideiglenes rendelet kimondja az idegen területen létesítendő munkálat szükségességét s ez alapon megindítható az eljárás a terület, kisajátítására. A kivitel maga azonban nem kezdhető meg addig, míg a tulajdonos a munkálatra vonatkozó részletes ismertetést és kívánatra a terveket és költségvetést be nem mutatta s esetleges helyszíni vizsgálat után jóvá nem hagyják őket ; ha pedig a munkálat valamely vízépítészeti kerületi bizottság (Comissions of Sewers), vagy talajjavító kerület (Drainage District) hatósága alá tartozó területen fekszik, jóváhagyása előzetesen kikérendő s a végrehajtás e hivataloknak, valamint általában a minisztérium kiküldött szakközegének ellenőrzése alá van rendelve. A munkálatok befejezése után, ha a kivitel megfelelő, végleges rendeletet (Absolut Order) adnak ki, mely az ideiglenes rendeletben megjelölt birtokot az ugyanott megállapított összegerejéig megterheli. A törvény a végleges rendelettel megállapított kölcsön elsőbbségét biztosítja minden fennálló, vagy jövőbeli teherrel szemben, kivéve az egyenes adókat, egyházi adót és általában a birtoklásból folyó terheket.