Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
5. füzet - II. dr. Réthly Antal: A magyarországi párolgásmegfigyelésekről
112 exponált helyen 1901. juniusában létesült a többi szőlészeti meterológiai állomással egyidőben. Siófok. A Sió-csatorna zsilipfelügyelőjének a lakásán, itt 1896-ban kezdették meg a párolgás rendszeres észlelését. A műszer elhelyezését illetően 1896-tól 1901-ig a párolgásmérő az épület keleti verandáján állott vadszőlő és a fák védő hatása alatt ; itt áprilisban érte el a párolgás legnagyobb értékét, mikor a növényzet még nem fejlődött ki teljesen. 1901. évben változás állott elő és a párolgásmérő az épületnek északi oldalára került, hol 1907. márcziusáig állott, de már 1906. márcziusában harmadik felállítás létesült a kert közepén redős házikóban, a két utóbbi felállításban a párolgást egy évig párhuzamosan figyelték meg. Szabéd. Az erdészeti kísérleti telepen délnyugatnak néző hegyoldalban ; a megfigyelések kezdete 1909. augusztus hava, (L. a 3. képet). Szerejo. Bácz Béla meteorológiai észlelő kertjében van a párolgásmérő is elhelyezve. A kert — a párolgás szempontjából — védett, szűk, sok fával, közelben van a méhes és 10 m.-re keletre egy épület. Az észlelések 1908. januáriusában indultak meg. Tapolcza. A vinczellériskola bérelt szőlőterületén a Szentgyörgyhegy aljában. Igen. szabad fekvésű hely, a melyet szél élénken jár, 1905. óta használhatók a megfigyelések. Tarczal. A Tokaj hegyalján a tarczali hegyen a vinczellériskola szőlejében exponált helyen. A műszerek 1905-ig lejebb állottak kevésbbé szabad helyen, lényeges eltérés azonban nem mutatkozik a két hely között. Az észlelő sorozat 1901. májusától kezdődik. Temesvár. A Gyárvárosban lévő obszervatóriumban a párolgásmérő szellős lugasnak bejárójához erősített állványon volt elhelyezve. 1900. decemberétől itt volt a műszer 1905. végéig, mikor redős házikóba helyezték át, itt azonban a műszer még kevésbé megfelelő körülmények közé került, mert zártabb volt, a hely és megcsappant a párolgás. Torda. A bérelt állami szőlőtelepen csak egy és egynegyed évig történtek észlelések. Agyagos területen állott. Vadászerdő. Az erdőőri szakiskola csemetekertjében szabadon áll az állomás, közelben ugyan erdő van. A megfigyelő sorozat csak 2 l/ 2 éves, de alkalmas arra, hogy a szabad felállításból eredő nagyobb párolgás itt is kimutatható legyen. Az állomások ismertetése után reátérhetünk a megfigyelő anyagra és első sorban is a párolgás havi és évi mennyiségével kell megismerkednünk, hogy képet nyerjünk a párolgás évi menetéről a különböző állomásokon. Az I. táblázat az összes rendelkezésre álló párolgásmegfigyeléseket összesíti. Az állomásokat betűsorrendben tüntettük fel úgy, hogy egy-egy állomás anyagát annál könnyebben fel lehessen találni. A megfigyelő sorozatok különböző hosszúságúak, a leghosszabb megfigyelő sorú állomáson, Budán már nem folynak ott a megfigyelések, ahol 1875—1899-ig észleltek; az összes többi állomás jóval újabb keletű és leghosszabb sorozatúak az 1901-ben létesült Ampelológiai Intéze^ állomások. Ógyállának régi megfigyelő sorozatát ebben a táblázatban mellőztem, úgyszintén a régi siófoki megfigyeléseket, a melyekről még alább szó lesz. A párolgás legnagyobb évi összegét Ménes tünteti fel 860'6 mm. átlagos elpárolgással, második helyen áll Kecskemét-Miklóstelep 812'3 mm.-rel, majd ezután következik lapolcza 800'8 mm.-rel. 700—800 mm. évi párolgást Baraczka, Csála,
