Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - V. E. Újváry Dezső: Talajjavító munkálatok Angolországban

N 48 távolságokra a csatornába elhelyezett tolónyílások segélyével lehet lerakni. A kotró kiváltképen agyag kotrására van szerkesztve 40 drb 125 literes putonnal dolgo­zik, melyeket, valamint a lánczdobokat 52 lóerős fekvő compound-sűrítős gőzgép hajt. Az öblítő szivattyú hajtására egy másik 22 lóerős állógép szolgál. A kotrón lévő 3-ik gépcsoport egy 7 lóerős Laval-gőzturbiná va 1 s egy Siemens-SchucJcert generátorral a villamos világítás czéljait szolgálja. Bár a kotró munkával eddig az előirányzott mennyiséget nem végezték el, de a vállalat az új kotrógép beállításával reméli, hogy a határidőre elkészül. A 9. és 10. képen a régi és új kotrót mutatjuk be. Talajjavító munkálatok Angolországban. (17 képpel). Irta: É. Ujváry Dezső. Angolország területe (Wales-szel és Scottlanddal) 39,350.093 kat. hold, mely­ből mezőgazdasági kihasználás alatt áll 31,479.222 kat. hold, azaz az egész terü­let 80%-a. Magyarország területe ;(Horvátország nélkül) 48,834.673 kat. hold s ebből mezőgazdasági kihasználás alatt áll 33,385.138 kat. hold, vagyis az egész terület 68'36 0/ 0-a. Azaz az ország területének előbbi esetben 20°/ 0-a, az utóbbi esetben 31'64 0/ 0-a mezőgazdasági művelés alatt nem álló erdő, nem termő városi terület, vasutak, utak stb. A tisztán mezőgazdasági művelés alatt álló területből Angolországban szántó­föld 10,253.452 kat. hold, azaz 32-6% ; Magyarországon 20,904.568 kat. hold, azaz 62'6%. Két;és legelőterület Angolországban 21,225.770 kat. hold, tehát 67'4% (benne 9,012.962 kat. hold, azaz 22'9% fenn nem tartott legelő) ; Magyarországon 11,338.901 kat. hold, tehát 33-4%. E néhány adatból már nyilvánvalóan megállapítható az a hely, melyet a két ország gazdasági háztartásában a növénytermelés és állattenyésztés elfoglal s megállapítható nagy vonásokban az angol mezőgazdaság fejlettsége és fejlődésé­nek iránya. Magától értetődik, hogy e fejlődésben a vízszabályozó és talajjavító munká­latoknak, mint a gazdasági haladás fontos tényezőinek, jelentékeny szerep jutott s hogy alkalmazásuk e fejlődés különböző fázisaival mindig szükségszerű össze­hangzásban állott, tehát kezdetleges állapotának is kellett lennie, melyből mai kiterjedt és változatos alkalmazásáig emelkedett. A mezőgazdasági vízimunkálatok mindenütt elsősorban a már kultura alatt álló területeknek a vizek kártételei ellen való védelmére, tehát folyószabályozásra és árvédelemre és csak másodsorban a még terméketlen területeknek a kultura alá való bevonására, tehát talajjavító munkálatokra vonatkoznak. Különösen áll ez Angolországban, mely sajátos földrajzi fekvésénél fogva egyaránt kénytelen folyóinak, de különösen a partjait ostromló ^tenger hullámainak kártétele ellen védekezni. Tény, hogy a partoknak egyes pontjain városok és községek állottak fenn, hol ma 10 m. mélységet jelez a mélységmérő s hol a tengernek a szárazföldbe való előnyomulása évenként 15—6 m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom