Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - III. Kofranek Vendel:A kistopoloveczi árapasztó csatorna, gát, közúti híd s vízosztó zsilip építése

42 test annál tökéletesebb. A jelen esetben csak arról lehetett szó, hogy két 75 cm.-es, vagy három 50 cm.-es réteget öntsünk-e? Egy 75 cm.-es réteg öntéséhez mintegy 3'0—3'5 m

3 űrtartalmú tölcsér lett volna szükséges, a tölcsérek nagy súlya erősebb tolópad-szerkezetet s több más költségesebb felszerelés beszerzését szükségelte volna. Az adott helyzetben különösen szem előtt kellett tartani, hogy költséges berendezések ne legyenek s ezért az 1/5 m. vastag alapnak három, 50 cm. vastag, egymást keresztező rétegben való megépítésére rendeztem be a betonozást. A tölcsérek ürfogatának meghatározásakor abból indultam ki, hogy lia a tölcsér olyan helyre jut, hol a beton véletlenül minden irányban szabadon (teljes rézsii hoszszal) kifuthat, a kiömlött beton teteje a tölcsér alsó végének magasságában maradjon. A beton tömege ez esetben 0-5 m. magas csonka gúlát alkot, melynek térfogata kereken 10 m

8, tehát a tölcsérek ürfogatát Г0 m

s-re vettem, melyen felül biztonságul szolgált a tölcsér szájában helyezett töltőtányér betontömege. A tölcsérek ily módon megállapított ürfogata munka közben teljesen megfelelőnek bizonyult. A tölcsérek első megtöltése betonozó zsákokkal történt s ezután 0'5. m. vastag réteg öntésére állítottuk be őket. Az első réteg a zsilip tengelyére merőlegesen öntve épült. A mint a tölcsérek az egyes alapmezők széléhez értek, az egész tolópadot 80 cm.-rel tovább mozdítottuk s aztán a zsilip tengelyével egyező irányban rögzitettük s a tölcsérek visszafelé haladtak az alapmezők másik oldaláig és így tovább. A tölcsérek nyugodt haladását biztosítandó, a tölcsérek végéhez köteleket erősítettünk, melyekkel a tölcsérvégeket a kocsik tolásával egyidőben előre húztuk. Az első réteg elkészültével a tölcséreket 0-5 m.-rel felemeltük, felső végükből 0'5 m. hosszú darabot levágtunk, a tölcsérkocsikat rögzítettük s megkezdődött a második réteg öntése, magát a tolópadot húzva a zsilip tengelyével közös irányban. Az alapgödör széléhez érve a tölcséreket a tolópadon 80 cm.-rel keresztirányban eltoltuk s az egész tolópadot hosszanti irányban visszafelé húztuk. A harmadik 0'5 m. vastag réteg az elsővel egyező módon készült. Több réteg öntésekor fontos, hogy a legfelső réteget a hajlításra való tekintettel a terhelt oldalra merőleges irányban öntsük. Legnehezebb volt s legnagyobb gondot kivánt a második hosszanti réteg öntése, mert a tolópad ha'adásával egyszerre három tölcsérből ürült az anyag. Az egyes betonsávok között a rézsűk összemetsződésénél barázdák keletkeztek, melyek közvetítésével az egyes betonrétegek tökéletesebben kötöttek egymáshoz. A tölcsérek munkájával egyidőben a zsilip-szárnyfalak alapja 0-5 m

3 üi'fogatú sülyesztő faszekrényekkel épült. Hogy a lesülyesztéskor a szekrények fölött összecsapó víz a czementet ne mossa ki, a szekrények tetejét tolóajtóval láttuk el. A zsilip alámosatása ellen betonból tervezett 1Ю m. vastag elő- és utóágyazatnak 70, illetve 50 cm. vastag alsó rétegét is víz alatt öntöttük. Az összes víz alatt öntött 900 m

s beton elkészítéséhez 6'5 megszakítás nélküli munkanap volt szükséges. A beton készítése folyton forgó dobbal történt; az anyagok szállítása, keverő gép, a kész beton szállítása, a tölcsérek kezelése stb. egyidőben összesen 60 munkást szükségelt. Egy munkaórára eső teljesítmény átlagban 5'76 m

s beton. A teljesítményre vonatkozóan megemlíthetem, hogy próbálgatások, kisérle-