Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról

67 anélkül azonban, hogy a vízbefogadóképesség megváltozott volna. A hártya erősbödésével emelkedik a szűrő tisztítóképessége. A szűrő ez idő alatt megérett. Az érettség, a kedvező tisztítás mutatója a folyadék nitrit- és a nitrát-tartalma. A hártya rostos szövetű, ennélfogva óriási felszínű. Képes szerves és szervetlen anyagokat, festőanyagot, szurkot, enzymokat stb. elnyelni. A szűrőre reá töltött szennyvíz oldott részeit a hártyaszerű rostos anyag a folyadékból kiragadja, a mikroorganizmusok a vegyületeket elbontják. Az elbontás alkalmával a szintén elnyelt oxigén felhasználódik. Ezzel a szűrőanyag likacsaiban tekintélyes tires tér és feszültség származik, mely nagy erővel ragadja magához a levegő oxigénjét. Ezt dr. Dunbar kísérletileg is igazolta oly módon, hogy a szűrőből nagymennyiségű ily hártyaanyagokat mosott ki, melyet azután elnyelhető gázokkal, szénsavval, oxigénnel töltött edénybe helyezett el. A hártya oly erővel szívta fel e gázokat, hogy rövid időn belül tetemes légüres tér mutatkozott. Megokolt a feltevés, hogy a hártya elnyelte oxigén ózonná változott, mely az oxidálást erélyesebbé teszi. Az oxidált szerves anyagok kioldhatókká válnak s a következő töltéskor mint szénsav, salétromsav és kénsav, illetve sóik távoznak el. A mikroorganizmusok tevékenységét és az oxigén szerepét dr. Dunbar a kísérletek alkalmas irányításával igazolta. Nevezetesen a baktóriumokat kiirtotta, oxigén helyett más gázt használt stb. E kísérletek feltevéseit teljesen igazolták. A baktériumok elpusztulása s az oxigén kirekesztése után a szűrőtestek felmondták a szolgálatot. A természetes szűrőtalajjal ugyanaz történik, lia pl. vízzel tele töltik, az oxigént kirekesztik, vagy ha a mérges gázok, a folyadék savanyúsága a baktériuméletnek nem kedvez. Ez esetben a talaj kimerül, megújulásra szorul. A biológiai szennyvíztisztítás jelentősége és jellege a mechánikaival szemben igen feltűnő különbséget, elsőbbséget mutat. A míg ez utóbbiban a kiülepített részeket még külön kell kezelni, addig a biológiai testek végső termékei ásványi sók, melyek bomlásra nem hajlanak. E tudományos magyarázat eldönti azt a kérdést is, miért czélszerű a szennyvizeknek a biológiai tisztítás előtt mechánikai úton való előkezelése s czélszerű-e a rothasztó, oldómedenczék alkalmazása vagy sem. A szennyvizek lebegő részeinek kicsapása hasznos, mert a szűrő részeivel való érintkezése csak a ' felszínre szorítkozik s így a hártya nem képes feldolgozni, tehát azzal, hogy a szűrőt eltömi, csökkenti a levegőzést, az oxigén hozzávezetése tökéletlenné válik, sőt a szűrő teljesen el is tömődik s csak teljes kimosás után válik működővé. A tökéletlenül előkezelt vizek tehát a szűrő működésére zavaróan hatnak. A töltőtestek működése 3 éven keresztül állandóan csökken, míg végül a töltőtest anyaga kimosásra s&orul. Mivel a rothasztott szennyvíz a baktériuméletre káros, ezért ama fontos szerepnél fogva, a mely a mikroorganizmusoknak a szennyvizekben foglalt oldott vegyületek elbontásakor osztályrészüljut, a szennyvizeknek előrothasztása a biológiai szennyvíztisztításra nem kedvező. *• * * Megismervén ama biológiai folyamatokat, a melyek során a szennyvizekben foglalt oldott részek kicsapódnak, lássuk a különbséget a töltő és a csepegtetőtestek között. 3*