Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról
60 a művelésmódoktól. Az egyenletes vízelosztásra való tekintet s a növényzet szükséglete ez öntözőmódot igazán pepecselő munkává teszik, a mely végtelen türelmet kíván. Berlinben a kezelőség hónapos munkásokkal s rabokkal dolgoztat. A raboknak ily czélra való használása követendő példa különösen ott, a hol az alsó néposztály hasonló természetű állandó munkára nehezen fogható. A kultúrnövények öntözésével való szennyvíztisztítás az egyedüli eljárás, a mely jövedelmez, vagyis legalább részben visszaadja a befektetett összegeket, mert a külföldi telepek tanúsága szerint e befektetések nem hozzák meg a szokásos kamatot, vagyis nem gazdaságos üzletek, bár a szennyvíz nagy trágyaértékű. A trágyaértéket az angolok igen magasra becsülték a múlt század 3. harmadának elején úgy, hogy az akkori becslések szerint 50.000 lakójú város szennyvizei mintegy 300.000 К értéket képviselnek. Ily vérmes remények sem a múltban, sem a jelenben nem váltak valóra. Kétségtelen azonban, hogy az öntözött gazdaságok mint intenzív mívelésű telepek fontosak. A kultúrnövények öntözésével kapcsolatos szennyvíztisztítás működését legjobban jellemzi, hogy a talajcsövekből kikerült víz kálipermanganát fogyasztása 85—90%-kal, ammoniaktartalma mintegy 97°/ 0-kal, baktériumtartalma pedig 99-2—99'7%-kal megcsökken a nyers szennyvíz hasonló tartalmával szemben s azonkívül a talajcső vize 146 —148 mg. nitritet és nitrátot tartalmaz. A talajcsövek vize tehát minden kártétel nélkül bevezethető az élő víz-, folyásba. A németországi telepek közül figyelmet érdemel elsősorban Berlinnek nagyszabású telepe. Berlint gyűjtőrendszer szerint csatornázták. A csapadékvizek, a klozettek szennyvizei, a használati és a gyári szennyvizek ugyanabban a csővezetékben jutnak a szivattyútelepekhez, honnan 7000 lóerős szivattyúk lökik éjszaki és déli irányban, vascsővezetékekben a tisztítótelepek felé. Záporok, nagyobb esőzések alkalmával vészkiömlők vezetik el a vizet az élő vízfolyásokba. A 6352 hektár belterület 12 önálló csatornarendszerre oszlik. Az 1905. évi népszámlálási adatok szerint a csatornahálózatba 31.118 telek van becsatolva 2,137.034 lakossal. A csatornavonal hossza 187 6 km., agyagcsővezeték hossza 875-5 km. volt. 1910. évben a tisztítótelepekre 103,701.044 köbméter szennyvizet szállítottak napiátlagban 284.112 m s-t, fejenkint és naponkint 78—392 litert. A város földbirtoka a hivatalosan közrebocsátott adatok szerint 1911. évi április 1-én 17.560 hektár volt, a mely területből 9247 hektár a hozzátartozó utakkal együtt öntözésre van berendezve, 8313 hektár egyéb gazdaság, 3550 erdő. A talaj könnyű és közepes homok. A kezelőség élén igazgató áll; alatta 8 kezelő, akik egy-egy gazdaságot vezetnek és egy főerdész. A szennyvíz-kezelés éjjel-nappali üzemet szükségei abból a czélból, hogy a 35 köbméter napi és hektáronkinti víztömeg kifogástalanul megtisztuljon. Az öntözött területek következetesen mintegy 1-25 m. mélyen vannak taiajcsövezve. A talajcsövelc vizét ismételten használják fel öntözésre vagy halastóba vezetik. A telep főterményei gabona, zöldség, fűfélék és a répa A zöldségfélék, melyeket 2259 hektáron majdnem kizáróan a kisbérlük termelnek, Berlin ide vonat-
