Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról
52 Okszerű öntözéskor, talajszűrés útján való szennyvíztisztításkor kerülni kell tehát mindazt, a mi a talaj pórusait eltömi vagy a talajt a levegőtől elzárja, elnyálkásítja stb. Kerülni kell, hogy egyes felszínek magasabb vízoszloppal legyenek elborítva. Könnyen érthető ugyanis, hogy nagyobb szennyvíztömegek a talaj baktériumaira is nagyobb feladatot rónak s nagyobb mennyiségű oxigént is szükségeinek. Vagyis ez a talaj egyenetlen megterheléséhez vezet. A baktériumok s oxigénmennyiség a terület egységén közelítően egyenlően lévén elosztva, a várt, kívánatos és szükséges egyenlő hatás egyenletes vízelosztást is szükségei. A természetes biológiai szennyvíztisztítás kétféle : a) a Frankland-féle váltó talajszűrés ; b) a szennyvizeknek kultúrnövények öntözésével kapcsolatos tisztítása. * * * B) Frankland-féle váltó talajszürés. A váltó talajszűrést, a melyet első rendszeres művelője és értelmezője után Frankland-féle váltótalaj-szűrésnek nevezhetünk, a magyar szakírók szakaszos talajszűrésnek is nevezik. A «váltó» talajszürés elnevezése a tisztítás eme módját kitűnően jellemzi. Ugyanis itt a talaj egyideig szűr, működésének további folyamán pedig a szennyv'zből visszatartott oldott és oldatlan szerves részeket dolgozza fel. Kedvező esetben, ha víztartó képessége csekély s levegőtartalma nagy, a talaj hektáronkint 2000 köbméter szennyvizet is képes naponkint megtisztítani. Közepes körülmények között egy hektáron 500 köbméternél többet alig lehet elhelyezni. Czélszerű az egyes táblákat az érés, feldolgozhatás idejének biztosítása czéljából 3 naponkint használni; ez esetben tehát hektáronkint 1500 köbméter tározható. Egy vagy több lépcsős elrendezéssel használják, az első lépcsőn tisztított víz ismételten tisztul a másodikon. Az alagcsövek elhelyezésére vonatkozóan álljanak itt a következők : A szennyvízszűrésre nézve kedvező a helyzet, lia' a talaj levegőtartalma mintegy 20%- Vagyis egyenletes elosztással 1500 köbméter szennyvíz a talajnak mintegy 7500 köbméter űrfogatából a levegőt kiszoríthatná. Egy hektáron tehát 075 m. mélységig. Miután pedig a levegő kiszorítása nem kívánatos, biztonság czéljából a talajcsöveket Г5 m. mélységen alul kell elhelyezni, s a gyűjtőcsövek emésztő képességét is úgy kell megállapítani, hogy duzzasztás a talajban elő ne álljon. Vagyis akkor a gyűjtőcső ne 3-szor 86.400 mp. alatt vezesse el az 1500 köbméter vizet, hanem képes legyen legalább 4-szer rövidebb idő alatt is erre a hatásra. A gyűjtőcsövet tehát másodperczenkint Г = 1 6 liter helyett 24 liter L o. ob.400 emésztésére kell méretezni. A váltó talajszűrésre berendezett terület hektárján mintegy 5000—10.000 lakos szennyvizét lehet megtisztítani 100 liter fejenkinti napi vízfogyasztás esetét feltételezve. A tisztítandó szennyvíz tömegéből érthető, hogy a váltó talajszűrésre beren-