Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról

35 Az a körülmény, hogy a felsorolt életfeltételek a csatornaszennyvizekben oly kedvező mértékben találhatók, érthetővé teszi az ez irányú vizsgálatok eredményét, a melyek szerint a csatornaszennyvíz köbczentiméterében több millió fejlődésképes baktérium-csira van. Közöttük természetesen a fertőző betegségek baktériumainak csirái is. Dr. Dunbar ide vonatkozó kísérletei szerint a megfelelő élesztő gomba-félék a baktériummentes vegyületeket is elbontották, azonban a teljes elbontáshoz hosszabb időre volt szükség. A baktériumok jelenléte tehát a szennyvizekben foglalt szerves vegyületek bomlását nagyon segíti. A szerves anyagok bomlása túlnyomó részben már a bomlásfolyamat első 2—4 órájában megy végbe. A szerves vegyületek bomlástermékei rendszerint a szénhidrogén, hidrogén, ammóniák, methán, kénhidrogén. A bomlás eme termékei a levegő oxigénjétől elzárt helyen keletkeznek. Ezek nem állandók, mert mihelyt akár a levegő oxigénjével, akár a vízben lévő szabad oxigénnel érintkezhetnek, a szabad hidrogén vízzé, a szénhidrogén szénsavvá és vízzé, az ammóniák salétromsavvá stb. oxidálódik. Ez utóbbi vegyületek szolgáltatják végeredményben az ásványi sókat, nitrátokat, szulfátokat és a foszfátokat. A bomlás különböző fázisai minden bizonynyal a különböző baktériumféleség élettevékenységének az eredménye. Az elsoroltakon kívül a rothadó szennyvízben még különböző mérges természetű vegyületek is előfordulnak. Innen van a bomlásnak indult szennyvíz káros jellege. A szennyvizek bomlását esetleges gyenge savanyú hatásuk hátráltatja, az erős savanyú hatás teljesen meggátolja. Ez különösen fontos körülmény a szennyvíztisztítás ama rendszereiben, hol a tisztítást maga a talaj végzi el. Magyarázatát adja annak, hogy savanyú hatású talaj a szennyvizek tisztítására teljesen alkalmatlan. A szennyvizek rothadásfolyamatának előrehaladott voltát a szerves kénvegyületeknek a bomlási terméke, a kénhidrogén mutatja. Ez a gáz az eddigi kísérletek tanúsága szerint utolsónak fejlődik. A mint tehát a kénhidrogén jelentkezik, a szerves szén- és nitrogéntartalmú vegyületek bomlása már befejeződött. Említést érdemel még, hogy a szennyvizek szerves vegyiilettartalmának meghatározására a káliumpermanganátot használják. A szennyvizek e könnyen bomló sóra redukálóan hatnak. Ide vonatkozó kísérletek szerint a német városok szennyvizeiben oldott állapotban lévő szerves vegyületek oxidálásához literenként 300—500 mg. kálipermanganát szükséges, vagyis mintegy 80—125 mg. oxigén. Ezzel szemben pl a német városok vízvezetékeinek vize literenként 0'8—27 mg. kálipermanganátot, illetve 0'2—6 9 mg. oxigént emészt fel. * * * Annak megvilágítására, hogy a szennyvizek a tisztítást főképen érdeklő szerves vegyületeken kívül mit tartalmaznak, czélszerű ideiktatni a danzigi csatorna- . és szűrtvíznek vegyelemzéséről közölt adatokat, a melyek szerint: 3*