Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - II. Sajó Elemér: A csehországi újabb folyócsatornázások

20 két vízlépcső van hátra, megszerezte a cseh vízi mérnököknek az egész világ elismerését. A hatalmas műtárgyak kitűnően átgondolt szerkezetei és részletei közt sok olyant találunk, a melyeket még az önállóságukra féltékeny porosz mérnökök sem resteltek átvenni a csehektől. Csak természetes, hogy Csehország nem elégszik meg a prága-aussigi — vagy mint ők büszkén mondják, a prága-hamburgi — hajóút megteremtésével, hanem víziút-hálózatának kiépítését tovább is folytatni akarja. És pedig ebbeli tevékenysége két részre oszlik: A) Az Elba folyó csatornázása a Moldva betorkolásától. Melniktől felfelé Jároméiig összesen 225 kilométer hosszban. B) A Moldva folyó csatornázása Prágától felfelé Budweisig 190 kilométer hosszban. (L. az 1. sz. térképet.) A) Az Elba csatornázása. A Melniktől Jaromëfig terjedő Elba-csatornázás, melynek költségeit 165 millió koronára irányozták elő, már tényleg folyamatban is van. A beruházás nagysága azt követeli, hogy ezt a munkát hosszabb időre oszszák el. A munkaprogrammjuk az, hogy Melniktől felfelé lassan folytatják az Elba folyó csatornázását és közben az egész szakaszra elkészítik a részletes szabályozó tervet, fokozatosan megcsinálják a legsürgősebb partbiztosító és szabályozó munkát az egész szakaszon, hogy a csatornázás már rendezett kész medret találjon. A folvócsatornázást Melniktől felfelé már tényleg meg is kezdték, munkába vették a melniki (I. sz.) és az obristvii (II. sz.) vízlépcsőket. Vagyis most már a rendes módon, alulról felfelé és nem — mint ez a prága-aussigi csatornázáskor történt — felülről lefelé haladnak. A prága-aussigi szakaszt azért kezdték felülről, mert először a cseh nyelvterületen levő vízlépcsőket akarták megépíteni és csak utoljára a német nyelvterületen levőket (Aussig felett). Ugyanis attól féltek, hogy ha a német vízlépcsőket építik először, a politikai viszonyok esetleges fordulata következtében a cseh vízlépcsők elmaradnak. A paritást annyira megtartják, hogy a Rubin igazgató vezetése alatt álló cseh építőhivatalhoz a német vízlépcső építésére ad hoc külön német mérnököket osztottak be. A folyószabályozás terén már nagyobb munkát végeztek Pardubitznál (ez a szakasz már kész), Hrobic, Rosic és Zivanovicnál, valamint Königratznél, a hol a hajózásnak útjában álló régi fix bukógátat eltávolították és helyette új duzzasztóművet építettek. Az itt előálló vízierőt Königrätz városa használja ki új turbinatelep segélyével. Általában véve az egész szakaszon, a melyen mintegy 30 vízlépcsőt kell létesíteni, minden egyes mozgógátnál ki akarják használni a vízierőt, melynek nagyságát összesen mintegy 21000 lóerőre számítják. A 30 turbinatelep kiegészítéseképen a 225 kilométer hosszú szakaszon tartalék gyanánt összesen 2 nagy gőzczentrálét akarnak létesíteni. E tervek megvalósulása legnagyobb részben attól függ, sikerül-e olyan mozgógátakat építeni, melyek télen, jégkor is fennállhatnak és megbízhatóan működnek. Erre vonatkozóan a mult években nagy nemzetközi pályázatot is )rtak ki és azóta is a legrészletesebb tanulmányokat folytatják. Eddigi munkáiknál 3 új duzzasztómű-rendszer került kivitelre.