Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - I. dr. Benedek József: A bökényi duzzasztógát és csege

•10 Ismételten hangsúlyoznom kell, hogy a gát helyén az újonnan ásott medernek enyhe kanyarulata van; az ív sugara körülbelül 800 méter (2. kép). Az új medret 1906-ban ós 1907-ben ástuk ki, még pedig a gát feletti részét egészen a tervezet fenékig, az alatta fekvő szakaszon azonban a meder közepén sok földet benne hagytunk (1. a 9. képen az «1907. deczember» jelű vonalakat), arra számítva, hogy ha nagyobb szelvényre lesz szüksége a víznek, hát majd elmossa, a mi az útjában van. El is mosta, de olyan alaposan, hogy mikor a tavaszi nagyvíznek vége lett, a duzzasztó felett a homorú parton 2 méteres, alatta meg 5—6 méteres kimosást is találtunk s a gödörbe nemcsak az utóágya9. kép. Hosszanti metszet a duzzasztógáton keresztül és keresztmetszet a gát alatt. zat kőhányása kezdett már beledüledezni, hanem a partburkolat is. Ezt az állapotot a 9. képen az «1908 június» jelű vonalak mutatják. Ehhez hasonló eset az Emsnek egyik tűsgátjánál is történt, a hol is a gát alatti 8 méter mély kimosást a tűk közt kisurranó víz okozta. Erről az esetről a «Zeitschrift für Bauwesen»-nek 1901-iki évfolyamában olyan léleknyugalommal emlékezik meg a czikkíró, mintha ez a dolgok természetes rendje volna. Hát hiszen természetesnek természetes volt az Emsen is, meg a Körösön is, az igaz ; de csak rá kell nézni erre a körösi hosszanti metszetre, és csak arra kell gondolni, hogy hány duzzasztógátnak és csegének a bedőlését okozta már az