Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - I. dr. Benedek József: A bökényi duzzasztógát és csege

б árvízkor 7 m. magas vízoszlop áll rajtuk. A bakok balról jobbra, vagyis az íves átvágásnak a homorú oldala felé feküsznek le. A duzzasztógát vasbetonszerkezetének az általános tervét a 3. kép mutatja. Látható belőle, hogy a gát nyílása 35 méter, a tulajdonképpeni alaptest hossza pedig 2L34 m. Az alaptestet 52 méter hosszú, 4'50 m. mély, vasbetonczölöpökből készült szádfal (1. az alaprajzot és a III— III. hosszanti metszetet) és a szádfal előtt levő 25 méter hosszú előágyazat védi az alámosás ellen (lásd a 9. képet). Ebből a 25 méterből 10 méter habarcscsal kiöntött kőburkolat, 15 méter pedig vasvázas betonburkolat. Az utóágyazat szintén vasvázas betonburkolatból készült, hossza 18 m. Ehhez még mintegy 10 méter hosszú fenékkőhányás csatlakozik. A duzzasztógátnak az alapteste egymást keresztező vasbetongerendákból és a közéjük tett lemezekből áll (3. kép). A gerendák 15—20 cm. vastagok és 25—30 cm. magasak, — a lemezek vastagsága 10—12 cm. A gerendák és a lemezek alkotta skatulyák a küszöb közelében jó betonnal, tőle távolabb sovány betonnal vannak kitöltve. A hossz- és keresztirányú gerendák kereszte­ződése alatt egy-egy vasbetonczölöp van; a gerendáknak a vas­betétje ezeknek a czölöpöknek az armatúrájához hozzá van kötve. Az alapczölöpöknek kettős hivatásuk van : egyrészt az, hogy az alaptestnek a súlyát tartsák, másrészt pedig : hogy ott, ahol az alaptestre a duzzasztás idején esetleg alsó viznyomás hat, ezt a könnyű alaptestet lehorgonyozzák. Ez a hivatás, — tudniillik a kihúzás ellen való működés adja a magyarázatát a czölöpök oldal­csorbázatának is (4. kép). A Poirée-bakok csapágyai alatt szintén van egy-egy czö­löp; rendeltetésük a már mondottakon kíviil az, hogy a bakokról átadódó húzó, illetve nyomó erőket felvegyék. A tulajdonképpeni alaptest alatt a terven egy 5 cm. vastag­nak jelölt közönséges betonréteg is látható. Ez arra való volt, hogy a talaj hepe-hupáit kiegyenlítse, meg hogy a vasbetonszerkezetet ne magára a talajra kelljen rátenni. A gát tervezője dr. ZiélinsM Szilárd műegyetemi tanár ezt a kiegyenlítő betonréteget rajztáb­lának nevezte, — a minthogy az alaptest vázát alkotó vasbeton­gerendák helyét csakugyan rá is rajzolták. 1 Az oldalfalak bordás támasztófalak, a melyek az alaple­mezből, a 10 cm. vastag bordákból, a 12 cm. vastag homlok­lemezből és a fedőlemezből állanak. A fal állékonyságát az alaplemezen levő föld súlya biztosítja. A függőleges oldalfalak ós a part lejtője közt az átme­netet hyperbolikus paraboloidok alakjára formált torzfelszín köz­vetíti. E torzfelszínek egyike félig kész állapotban a 15. képen látható. Az alapczölöpöket először tisztán öblítéssel akarták sülyeszteni; a bennük végighaladó két lyuk arra való volt (4. kép), hogy az egyik lyukon a nagy nyo­') Persze a beírt méretet nem úgy kell értelmezni, hogy a réteg vastagsága mindenütt pon­tosan 5 cm. kellett hogy legyen; ahol szükség volt rá, ott az б cm.-bôl 20 vagy 40 is lett a szerint, a mint a talaj minősége és fellazulásának a mértéke megkívánta. {-»t. kép. Alapczölöp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom