Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - I. dr. Benedek József: A bökényi duzzasztógát és csege

2 A külföldnek ez az érdeklődése bátorította fel ezeknek a- soroknak az íróját, hogy előszedje a hét év előtti emlékeit és egyet-mást elmondjon róluk a «Vízügyi Közlemények» olvasóinak. A műtárgyak elhelyezése. Azon a helyen, ahol ezek a műtárgyak épültek, a Körösnek azelőtt kettős kanyarulata volt (1. és 2. kép). Ennek a két kanyarulatnak az átvágása két okból is kivánatos volt : hogy az árvíznek jobb lefolyást biztosítsanak és hogy a Körös­Tisza-Marosi Armentesítő Társulatnak a felső kanyarulat mentén már fenyegetett védőgátjától a folyót eltereljék. Az átvágásoknak és a műtárgyaknak az építését Etokérwi.duzzaszfógáf hajazó csege 1. kép. Általános helyszínrajz a Körös alsó szakaszáról, aztán összekapcsolták olyanformán, hogy a duzzasztógátat az alsó átvágásba, a csegét meg a mellette ásott csatornába tették. Ez a megoldás a műtárgyak építé­sének a szemponjából azzal a haszonnal járt, hogy egyiket sem kellett a folyó medrében építeni, mert az alsó átvágást és a zsilipcsatornát természetesen csak akkor nyitottuk meg, a mikor a duzzasztógát és a csege már készen volt. A kezelő személyzet lakása a balparton, a védőgát meredek oldalán, a duz­zasztótűk és szerszámok elhelyezésére szolgáló raktár pedig a védőgátnak a hullámtéri oldalán van. A raktárból vágány vezet a csege felső fejéhez ; a duzzasztó­tűket a zsilip felső kapuján át hordják a duzzasztóhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom