Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - III. Kofranek Vendel:A kistopoloveczi árapasztó csatorna, gát, közúti híd s vízosztó zsilip építése

29 A kistopoloveczi csatorna, gát, közúti híd s vízosztó zsilip építése. (20 képpel.) Irta: Kofranek Vendel. A Krassó-Szörény- és Hunyad-megyék határán levő hegyekben eredő Temes és Bega közel egymáshoz lép ki Temes vármegye síkságára s egymástól pár kilométernyi távolságban nyugat-délnyugat irányban húzódik. Bár e két folyó soha­sem egyesült teljesen, különböző helyeken mindig összekötötték erek és medrek s vizöket számos ágban és érben szállították a Duna és Tisza felé, áradások alkalmával mérhetetlen mocsarakat alkotva. Ez ősi állapot megjavítását közel két évszázaddal ezelőtt kezdették meg s a török hódoltság alól felszabadult Bánság kormányzója gr. - Mercy Claudias Florimond tábornok idejében az akkori viszonyokhoz mért óriási erőmegfeszítéssel Facset és Temesvár között a Krassó-Szörény megyei erdők fájának leúsztatása végett a Béga medrét mintegy 100 km. hosszban kiásással rendezték. így készült el a fausztató Béga-csatorna. Temesvár alatt a mocsarak csökkentése s az ára­dások határozottabb elvezetése czéljából pedig 70 km. hosszú új csatornát ástak, melyet később hajózásra is alkalmassá tettek. Az árvizek elmultával azonban magának a Bégának vízmennyisége oly kevés volt, hogy a fausztatásnak és hajó­zásnak nem felelt meg. A Béga vízmennyiségét tehát szaporítani kellett. A ter­mészet maga megmutatta reá a módot, mert a Temes vize magasabb vízálláskor egyes helyeken a Béga felé folyt. Egy ilyen alkalmas helyen, Lúgos alatt, Kos­télynál egy közel 9 km. hosszú táplálócsatornát ástak Kiszetóig, melyen át a Temesbe épített szilárdgát segélyével a Temes vizét a Bégába vezették. — Hogy pedig a Temes vizét a Béga áradásai alkalmával kirekeszszék, a táplálócsatornába zsilipet építettek, melynek lezárásával a Temes egész vize saját medrében folyt le. (1. sz. rajz.) Miután azonban a Béga árvizei is az elégtelen méretű csatornák­ban nem fértek meg s a faúsztatásra s hajózásra zavarólag hatottak, szükséges­nek mutatkozott, hogy a Béga árvizeinek a csatornákban el nem férő részét elvezessék. E végből tehát a táplálócsatorna betorkolása alatt 10 km.-re Kistopo­lovecznél szintén a természet megmutatta nyomon mintegy 6 km. hosszú árapasztó csatornát ástak a Temesig. Az árvizeknek az árapasztón való elvezetésének biztosítására a Bégába két oldali kővel burkolt sarkantyút építettek be, viszont hogy a faúsztatáshoz s hajó­záshoz megkívánt víz az árapasztón el ne folyjék, az árapasztóba szabályozó fazsilipet építettek. (2. sz. rajz) E felsorolt építmények jelentékeny javulást eredményeztek a Temes-Béga­vízrendszer ősi állapotában és hogy a bennük fekvő műszaki gondolat mennyire helyes, bizonyítja az is, hogy a kostélyi művek —- nem tekintve a szilárdabb átépítéstől, még ma is teljesítik hivatásukat, a topoloveczi művek pedig — mint látni fogjuk, a hozzájuk fűzött követelményeknek megfelelően modern alakban csupán újjáépültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom