Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

3. füzet - II. Vogel József: A geszti és diószegi zsilipek átalakítása és a diószegi duzzasztómű új rendszerű mozgógátja

•217 az, hogy a hirtelen támadó árvízkor a veszélyes duzzasztás a pallókon való átbukás miatt sokkal jelentéktelenebb, mint tűsgátaknál, hol a tűk mintegy 40—50 cm.-re érnek a duzzasztott vízszín fölé. A vízszín szabályozása árvíz alkalmával igen egyszerűen eszközölhető oly módon, hogy a vízfelőli oldalon szélesebb alapú, gummilappal ellátott pallókat a kitámasztó rúd segélyével a támasztógerendáról eltoljuk és aláékeljük, minek következtében jóformán a fél nyílás szabaddá tehető és csak ha a duzzasztás tovább is tart, következik a pallók kiszedése. A pallók kiszedése, valamint lerakása erre a czélra szerkesztett vezetőlétrák segélyével történik. (L 15. ábrát.) Mielőtt e vezetőlétrák működését ismertetném, meg kell említenem, hogy a pallók felső végét tartó gerenda felső lapjára a kétfél • 15. rajz. pallóknak megfelelő szélességben ütköző karimával ellátott vascső van reáerősítve. Ez ütköző karimák egymástól való távolsága a pallók gerenda felőli szélességének felel meg. Ugyanis, lia a pallók 8 cm. vastagok és oldallapjainak a gerendához való elhajlása 60°, úgy a 25 cm. középszélességű pallók szélesebb éle 29 cm., keskenyebb éle 21 cm. és így az ütköző 1 arimák középvonalának egymástól való távolsága 29 és 21 cm. felváltva. (L. a 15. rajzot.) Mind a gummilappal ellátott, mind a gummi nélküli pallók kiszedésére avagy lerakására szolgáló létra az ütköző karimához simuló és a vascsőbe beakasztható füllel van ellátva. Először is a gummi nélküli pallókat rakják le a szélesebb létra segélyével, melyet a vascső megfelelő helyén való beakasztása után