Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

3. füzet - II. Vogel József: A geszti és diószegi zsilipek átalakítása és a diószegi duzzasztómű új rendszerű mozgógátja

•210 Ha tehát a duzzasztandó vízmagasság 124'cO m. az Á. f., úgy kellőképen biztosítva van az engedélyezett Г2 m

3 vízmennyiségnek a csatornába való bejutása. A leírt munkálatok végrehajtása czéljából az építés helyét a víztől mentesíteni kellett. Ezért a Dudvág vizét 8 m. fenékszélességű oldalcsatornán a malomcsatornába vezettük, honnan 4 méter fenékszélességű árapasztó-csatornán a fölös víz az építés helye alatt ismét a Dudvágba folyhatott vissza. E csatornák kiépítése után ideiglenes földgátakkal zártuk el a főmedret a duzzasztómű felett és alatt, valamint a csőzsilip mögött a malomcsatornát. (L. 8. rajzot.) Az ideiglenes csatornákon átfolyó víztömeg a számított árvízmagasságkor a maximális árvíz 77°/o-a, tehát a munkahelyet az árvíz ellen eléggé biztosítottuk. Az ideiglenes oldalcsatornában megférő 47 in

3-nyi árvízhozomány egy része, mintegy 22 m

3 a malomcsatornán, másik része,mintegy 25 m

3,az árapasztócsatornán találhatott lefolyást. A száraz időjárás következtében építkezéseink alatt az érkezett kevesebb vízmennyiség magában a malomcsatornában folyhatott le. A geszti zsilip leírt átalakításánál sokkal nehezebb feladat volt a diószegi zsilip átalakítása a duzzasztás tetemes volta mialt, mivel a duzzasztott vízszín fenékfeletti magassága 2-72 m. Miután a jégjárásos folyók nagyobb duzzasztására egyedül a mozgógátak alkalmasak, a diószegi duzzasztómű átalakításakor léhát csakis mozgógátra gondolhattunk. A jeges árvíz lebocsátására legczélszerűbb oly mozgógát, mely kevéssé van kitéve a befagyás veszedelmének és a mely hirtelea jövő árvíz esetén azonnal felnyitható. Minthogy a Dudvág vízhozománya kisvízálláskor a malom hajtására engedélyezett 2 00 m

3-t el nem éri, oly szerkezetű mozgógátra volt szükség, mely vízzárás szempontjából tökéletesnek mondható. Erre a czélra új rendszerű gerendás pallósgátat szerkesztettem, melyet az 57.167. számú miniszteri leirat kivitelre alkalmasnak talált és a társulat választmánya és közgyűlése a kivitelre elfogadott. Ez új rendszerű pallósgátat 12 m. magas fix fenékgáttal kombinálva az 1909. évi februári jeges árvíz alkalmával használaton kívül helyezett 2, egyenkint 300 m. nyílású táblás zsilip és pilléihelyébe építettük be 7-00 m. szabadnyílással, mely nyílás elegendő széles volt az 1909. évi februári hatalmas jégtáblák lebocsátására. A még meglévő két táblás zsilipet gördülő táblás zsilippé alakítottuk át, melyekhez a vízzárás elérése végett alul fatalpat, oldalt pedig két faéket erősítettünk; e faékek oldalt az 8. rajz.