Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - II. Maurer Gyula:Az écskai csegézőművek vasszerkezetének mázolása

2í Az écskai duzzasztómű 1905. tavaszán, a bégatorkolati ugyanazon év őszéi» készült el. 1912. augusztus havában a torkolati műből 3 db, az écskaiból 6 db bakot cseréltünk ki. A torkolati vízlépcső bakjai eredetileg csak háromszoros miniummázzal voltak befestve, az écskaiak.kétszeres minium- és kétszeres rendes olajmázt kaptak. A kiemelt bakok alsó rúdjai tehát előzően hét évig állandóan víz alatt voltak. Az olajmáz teljesen eltűnt, a miniumnak itt-ott nyomát leltük. Általában az egész felszín rozsdás volt, rajtuk lencsenagyságú foltok váltak къ a melyek mélysége átlag 1 mm. volt, a 2 millimétert pedig inkább csak azokon a felszíneken érte el, a hol a rekesztőtáblák csúsznak s a hol ennek következtében a máz mindjárt lehorzsolódott. Hajózózsilipelc. A hajózózsilipek vaskapuiban hengerelt vasak alkalmazása már természetszerűen nem kerülhető el. A régi rendszerű, vízszintes gerendás kapukon azonban az egyes gerendák lehetőleg nem szögecselt, hanem tömör I tartóból készültek. Vaslemezburkolat helyett pedig sok helyütt tölgj>faborítást alkalmaztak. Vagy pedig, a hol a mázolásra különös gondot fordítani nem akartak, a fedőlemez vastagságát növelték. így Heincz Albert a Ferencz-csatornának a múlt század kilenczvenes éveiben kiváltott és kijavított kapuit 10 mm.-es lemezzel borította, holott bíróssági szempontból 5—6 mm.-es vastagság is elegendő lett volna. Tíz méter nyílásszélességű zsilipek kapúit azonban, ha a vízlépcső a három métert eléri vagy meghaladja, alig lehet szögecselt • tartóknál egyébből szerkeszteni, különösen ha átlósan, oly merevekre akarjuk készíteni, hogy a zsilip-csatornák öblítése végett folyóvízben nyitni, illetve az öblítés befejezése után zárni lehessen. Az ilyen kényesebb szerkezetű kapukat már rendszeresen mázolni kell, különben esetleg már 15 év alatt elpusztulnak. A mázolás ott, hol a forgalom erős növekedése következtében az első zsilip mellé mihamar egy másodikat építettek, a kisebb forgalmú időszakokban, felváltva könnyen elvégezhetők. A hol azonban, mint hazánkban is, vízlépcsőnkint csak egy hajózózsilip épül és egy másodikra előreláthatóan még sok ideig nem lesz szükség, nem marad más hátra, mint a hajózást a legkisebb forgalom idején rövid időre megszüntetni. Francziaország csatornáin ezt az eljárást már régi idő óta általánosan alkalmazzák, a zsilipekről, sőt néha az egyes csatorna-szakaszokról is évenkint leeresztik a vizet és ilyenkor végzik el az összes javító és fentartó munkákat. » A rendes hajózó szünet behozatala csatornázott folyóinkon a hajózás nagyobb kára nélkül szintén lehetséges. A hajózás az aratás ideje, valamint a reá következő időszak alatt általában pang, s nemcsak a gabonaneműek, hanem arakodó munkások elégtelensége következtében is minden más árú forgalma többékevésbbé szünetel. Fontos csak az, hogy a hajózó szünet ideje előre ismert legyen, hogy a kereskedők kötésükkor vele számolhassanak, a hajótulajdonosok pedig hajóikat a. nyílt folyókra rendelhessék. Legnehezebbek e tekintetben a viszonyok a Duna alsó mellékfolyóinak tor kolatain, a hol, mint a Béga torkolatán is, a magas vízállások sokszor augusztusig tartanak és így az aratás ideje alatt a mázoló munkákat elvégezni csak a legritkább esetben lehet.