Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - IV. Apró közlemények

187 Rhône—Cette-csatorna és a Marseille—Arles-csatorna átalakítását szükségli. A munkálatok folyamatban vannak s legkésőbb 1914-re véget érnek. A harmadik fokozat Lyonban nagy, belső kikötő építése és a sellős szakaszok megjavítása úgy, hogy a tengertől Lyonig biztos és nagy forgalom fejlődhetik ki. A Rhône szabályozásában tehát megvalósúl a folytonosság és fokozatosság elve, mely minden nagyobb koczkázat és kihasználatlanul heverő tőkebefektetés nélkül eredményezi a hajózás megjavítását. 6. Alagcsövek távolságának meghatározása. Erről a tárgyról Breitenbach В., a breslaui «

Der Kulturtechniker» folyóirat 1912. július 3-diki számában hosszabb tanulmányt tesz közzé. Szerinte a mélységeket úgy sem lehet tág határok közt változtatni és így a csövek mélysége — különösen kötött talajokban — a csövek távolságára nincs hatással. Az alagcsővonalak távolsága csupán a talaj összetételétől, illetőleg fizikai tulajdonságaitól függ. Szerző a különböző eljárások kritikája és gyakorlati példák ismertetése után saját tapasztalatai alapján a következő mélységeket ajánlja : Hogy a csövek egymástól való leghelyesebb távolságára vonatkozó vélemények annyira szétágaznak, szerinte főképen annak tulajdonítható, hogy eddig még nincs egységes alap, a mely szerint a különböző talajokat megvizsgálni, egymással összehasonlítani és osztályozni lehetne. А Kopeczky-Шъ eljárás nem szolgáltat eléggé megbízható alapot. Mitscherlich nyomán a szerző a különböző talajok többé vagy kevésbbé higroszkopikus voltát ajánlja olyan alapnak, mely az összehasonlításra, osztályozásra és így az alagcsövek távolságának meghatározására is a legmegbízhatóbb és legalkalmasabb. Erre vonatkozóan a szerző — kísérleti alapon — képleteket állapított meg és táblázatot állított össze. Sajó Elemér. 7. Öntözések az Egyesült-Államokban. Az Egyesült-Államok kormánya eddig 360 millió koronát fektetett az öntözésekbe. A mult év végéig az állam által a csapadékoknak a hegyek között való visszatartása czéljából épített völgyzárógátak annyi vizet tároznak, a mennyi 2 millió hektár területnek 300 mm. magasan való elborítására elégséges. Az esős időszak alatt visszatartott víznek a száraz évszakban és az úgynevezett száraz zóna területén való szétosztása czéljából az állam 480 km. főcsatornát és 8000 km. mellékcsatornát, valamint 1600 km. elosztó csatornát létesített. A folyamatban levő és 1914. év végére elkészülő további állami öntöző munkák költségei 100 millió K-ra vannak előirányozva. A magántevékenységgel létesített öntözések terjedelme még sokkal nagyobb. Az 1914. év végére előirányzott öntözhető terület nagysága körülbelül olyan nagy lesz, mint az egész Alföldünk, melynek területe 13 6 millió hektár. Mintatúlsó oldali összeállításból látszik, az állami öntözések °/

0-szánia erősen növekedik, úgyszintén az üzleti alapon létesült vállalatoké is. Ezzel szemben a szövetkezeti alapon, vagy a magánosok által kivitelre kerülő munkák %-száma 5—6 év alatt 80 %-ról mintegy 60 °/

0-ra száll le. nagyon kötött talajokban közepesen « « könnyű « « 100 m. 1-10 « 1-25 «