Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - III. Nagy Béla: Egy német öntözés

181 A 4. rajzból a lecsapolóároknak a mezei út alatti elvezetése látható. A szénahordó utak többnyire a torlasztózsilipeknél keresztezik az öntözőárkokat. Az előzőkben leírt öntözőberendezés költségei a következők : 1. Duzzasztózsilip a Pegnitzben 10000 M. 2. Torlasztok a lejtők gyeptégla burkolásával ... 4800 M. 3. Torlasztok és betonáteresztők... ... ... ... 2200 M. 4. Felügyelet és vegyes kiadások... ... ... ... ... 1000 M. Összes költség ... 18000 M. г \N ... —1 50 ggÉji 4-1 Г 1 4. kép. Lecsapoló szifon a mezei út alatt. 1 ha. öntözött területre tehát 670 M. esik. A kölcsönt a bajor királyi mezőgazdasági bank adta. A kölcsön 5%-ának évenkénti visszafizetése esetén a kölcsön 33 év alatt törlesztliető úgy, hogy a terület 1 ha.-jára évenkint 34 M. esik, a mely összeg a terméstöbbletből könnyen fedezhető. Ismertetésem végén megemlítem, hogy a németek, bár a mieinknél kedvezőbb a csapadékeloszlásuk, az öntözés kérdését állandóan felszínen tartják, tanulmányozzák és nagyszabású kísérleteket végeznek, nemcsak a rétek, de a щ-г

и

мнц. 7~ő//~é?SSÁ' 5. kép. A balparti öntöző árok hosszanti metszete. szántók öntözése terén is. A német gazdasági egyesület ezt a kérdést is programmjába vette és a brombergi (Vilmos császár-intézet) mezőgazdasági kísérleti állomás, a melynek főfeladata a talajjavító vállalkozások tudományos és gyakorlati megalapozása, újabban a szántók öntözése terén is nagyszabású kísérleteket végez. Ezeknek a kísérleteknek az eredményét legújabban a talajjavító osztály főnöke, 13