Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - I. Benyó Albin: A kolozsvári villamos vízerőtelep

125. vízfölöslegnek, valamint a Kisriska patak árvizeinek (maximum 20 m

3) levezetésére a zárógát teteje alatt 95 cm. mély és 7-0 m. széles csorduló szolgál, a melynek fenékmagassága a víz felőli oldalon 576-25 A. f. A csorduló szintje az oldalak hornyaiba helyezhető 20 cm. vastag gerendákkal megemelhető, A rendes üzemkor két gerenda a csorduló szintjét az 576.65 A. f. magasságra emeli. A nagyobb úszó tárgyaknak a csordulón való biztosabb átvezetése czéljából felette 577-95 A. f. pályamagassággal áthidalás történt úgy, hogy a gerendabukó teteje fölött még 1-0 m. szerkezeti magasság maradt szabadon, miként ez az 52. sz. rajzon látható. A falnak rendes 577-30 A. f. magasságáról a csorduló feletti 577-95 A. f. magasságra való átmenete két oldalon 10—10 m. hosszú falazott lejtővel történik. A csordulón átömlő víz öt lépcsőn jut a Kisriska patak völgyének 555-0 A. f. fenékmagasságára. Az egyes lépcsők 1-0 m. mély medenczékből állanak, hogy a 4-5—6-0 m. magasságból lebukó víz vízpárnára essék. (Lásd az 53. számú rajzot.) A völgy zárógát medenczéjének oldallejtőiből leomló, valamint a patak vizétől lesodort hordalék levezetésére, nemkülönben a medencze teljes kiürítésére a vízfelőli oldalon 560'0, s a száraz oldalon 557-90 m. A. f. tengely magasságban elhelyezett 2Г20 m. hosszú, Г0 m. átmérőjű vascső (fenékürítő) szolgál, a melynek a zárógáton aluli része boltozott faltestben nyert elhelyezést. Ez az öblítőcső a gát alatti részen elhelyezett zsilipszerkezettel nyitható és zárható. A zárókésztilók a nagyobb vízvezetéki csövek zárókészülékéhez hasonló szerkezet s mozgatása kézi erővel történik. A csőnek a falban levő részét a tökéletes vízzárás érdekében trasz-portlandczement-beton zárja körül 60—ÍOO cm. vastagságban s a beton és fal közötti csatlakozás lépcsőzetesen történik. A vállalkozó az alapbetonozáshoz és falazáshoz kezdetben folyóból vett homokot használt, de miután ez nem állott elegendő mennyiségben rendelkezésre, műhomokot készített gnájszkőből s erre a czélra villamos motorral hajtott kőzúzót állított fel a Kisriska völgyében. A kőzúzó felszerelése után ugyancsak villamos erővel hajtott habarcskeverő gép segítette elő a falazás gyorsabb menetét. A hegyoldalon a bánya főlépcsőjének magasságában felállított kőzúzó és a völgy alján elhelyezett habarcskeverő gép között az anyagszállítás siklópályán történt. A trasznak ós portlandczementnek a völgyzáróhoz való szállítását kezdetben a völgyfenéken levő 70 cm.-es nyomközű iparvágányon mozgó kocsik bonyolították le, majd a zárógát falának emelkedésével a vágányt a hegylejtőbe bevágott s fokozatosan emelt útra helyezték át. Külön útat kellett készíteni annak a vágánjmak elhelyezésére is, a mely a Kisriska völgytől a völgy bal oldalán, majd innen a Hidegszamos folyó jobboldali hegylejtőjén a vízosztó kúthoz vezetett. A Kisriska patak völgyében a Hideghavas község forgalmának' lebonyolítására út vezetett, a mely leginkább fa és égetett szén szállítására szolgált. Ezt az útat a medencze vize elborította s ezért szükséges volt az útnak a jobboldali hegylejtőre való fölemelése. Ez az új út a Hidegszamos völgyében levő megyei úttól a völgyzárógátig 13-5°/

0 lejtéssel, majd a völgyzáró felett az 580 A. f. magasságban egészen a medencze felső végéig (zárógáttól 218 m.-re) vízszintesen épült. Nagy gondot okozott az alapgödrökből kiemelt ós az oldallejtőkről lehordott föld- és sziklaanyagnak a patak szűk völgyében való elhelyezése. Erre a czélra