Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - I. Térfi Béla: A krassószörényi árvízkatasztrófák

1Н mérgez s csekélyebb sebességénél fogva romboló ereje is jelentékenyen kisebb. Fátlan területekről ellenben, főként, lia a védő gyeptakaró is hiányzik, a csapadékmennyiség akadálytalanul s nagy gyorsasággal rohan lefelé, sokszor 1—2 óra alatt már elvonul s magával visz mindent, a mi útjába akad. Elszaggatja a patakok partjait, kimossa a talajt, kiemeli gyökerestől az útjába eső fákat, elsodorja a hidakat s más építményeket. Alsó folyásában aztán elhagyja medrét, csekély esése miatt elterül s a termőföldekre rakva hordalékát, terméketlenné teszi őket. Általánosságban azt tartják, hogy erdős hegyvidéken a földre hullott csapadékmennyiségnek legfeljebb 1/3 része kerül árvíz alakjában közvetlenül lefolyásra. A 80-as években a Temes-Béga völgy szabályozó tervezetének elkészítése alkalmával a Bégára vonatkozóan pontos számítások történtek, melyeknek adatai a túllapon a temes-bégavölgyi vízszabályzó társulatnak 1890-ben közzétett szabályozó tervéből átvett összehasonlító kimutatásba vannak foglalva. E kimutatás a fenti állítást megerősíti, mert e szerint a csapadékmennyiségnek 11'3—31'7%-a került az egyes árvizek alkalmával közvetetlenül lefolyásra a szerint, a mint az árvizet előidéző csapadék előtt hosszabb ideig szárazság, vagy ellenkezőleg tartósabb esőzés volt. Kora tavaszi záporok alkalmával a lefolyó vízmennyiségnek az észlelt csapadékmennyiséggel való egybevetése azonban máinem ezt a %-ot fogja eredményezni, sőt előfordulhat, hogy a lefolyó vízmennyiség az észlelt csapadékmennyiséget még felül is múlja, mert ily esetben a lefolyó vízmennyiség nagy részét a hóolvadás szolgáltatja. Erdődús vidéken természetszerűen ez a hóolvadás is sokkal lassúbb és egyenletesebb. Hatjen megállapítása szerint az évi csapadékmennyiségből jól záródott erdővel borított hegyvidéken ... — ... — ... ... ... ... ... 35—45% hézagosan erdős, részben kopár területeken ... ... ... ... ... ... 45—55% nagyrészt kopár hegyvidéken, vízálló alapközet esetén ... ... 55—60% kerül a folyómedrekbe. A magam részéről igen kívánatosnak tartanám, ha ily megfigyeléseket hazánkban is tennénk s e czélra két oly völgyet választanának ki, melyek egyikének vízfelfogó területe nagyrészt fátlan, sőt túlnyomó részében beerdősítés alá kerülő kopár (esetleg a Belaréka völgye), a másik pedig ez idő szerint nagyrészt erdővel van borítva, ez az erdő azonban fokozatosan kihasználás alá kerül, sőt a talaját részben mezőgazdasági művelés alá vonják (Maros völgye Szászrégen felett). E két állomáson néhány évtizeden át végzendő megfigyelésekkel igen tanulságos adatokat kaphatnánk, hogy mennyivel nagyobb az árvíz tömege és sebessége fátlan, illetve kopár területen, mint az erdős hegyvidéken s hogy a kopár területen lefolyó vízmennyiség %-a miként apad a beerdősülés arányában, illetve az erdős hegyvidék %-a emelkedik-e abban az arányban, amint az erdőterület nagyobb kiterjedésben kihasználás alá kerül. Egy ily megfigyelő állomás létesítése és fenntartása nagy költségbe nem kerül, mert hisz hozzá nem kell egyéb, mint a patak víztömegét egy előre elkészített s így ismert keresztszelvényű szakaszon át vezetni, az átfolyó vízmennyiség magasságát és sebességét közvetetlen mérésekkel meghatározni s a vízkörnyék néhány pontján egy-egy csapadékmérőt felállítani. Az ugyanis kétségtelen, hogy mennél nagyobb az árvíz alakjában lefolyó vízmennyiség s velç kapcsolatban mennél nagyobb a gyorsasága, annál nagyobb az