Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - I. Benyó Albin: A kolozsvári villamos vízerőtelep

90. A rajzból látható, hog}- az üzem megindítása óta az 1908—1909. évek telén volt a legkisebb vízmennyiség. Meg kell említenem, hogy a Hidegszamos folyót az államkincstár rönk és liasábfa úsztatására használta s ezt a jogot a Hidegszamos községben levő fűrésztelep tulajdonosának bérbe adta. A vízmennyiségnek faúsztatás idején való szabályozására a felső szakaszon öt kincstári duzzasztómű szolgált, a melyek közül a Fiesuluj patak torkolata alatti 32,000 m

3, a Furgauluj patak torkolata alatti pedig 11,000 m

s vizet tárol. E faduzzasztókkal felfogott víz a Hidegszamos normális nyári vízhozományát 2—3 m

3/mp-t naponként háromszor is (reggel, délben, este) a négyszeresére, ötszörösére fölemelte. Eljön talán az idő, mikor a duzzasztókkal visszatartott vízmennyiség a vízierőtelep czéljaira kedvező módon lesz felhasználható. Nem hag}^hatom itt szó nélkül azokat a kivételes kisvizeket, a melyek az 1907. év folyamán állottak elő s a melyek alkalmasak voltak a kolozsvári vízműtelep sikertelenségének híresztelésére. Ezek a rendkívüli vizek deczember hó 2-án, 18-án és 19-én fordultak elő s mindannyiszor az üzemvezetőség a Hidegszamos vízmennyiségét 10 1. mp.-nek mérte. E csekély vízmennyiség kétféle módon magyarázható. Az egyik magyarázat szerint a folyó — 3—14° C. hőmérsékleten fenékig megfagyott. Sokkal közelebb jár az igazsághoz az a magyarázat, a mely szerint a Hidegszamos mentén levő malomtulajdonosok egyike a malomárka jégzajlásának eltávolítása czéljából a kincstári völgyzárók valamelyikét lezárta, azaz a Hidegszamosnak különben is csekély vizét visszatartotta. A valódi okot, sajnos, nem sikerült megállapítani. A tervezés általános ismertetése. Az ez idő szerint üzemben levő villamos mű két építő-fokban készült. Már az általános tervezet gondoskodott a mű továbbfejlesztéséről s míg az első építő-fokban egyszerű vízkivételezéssel számolt, a második építő-fokban a víz mesterséges tározását, völgyzáró-gát építését javasolta. A város e gát kiépítését csak az évek múlva beálló áramszükséglet fedezésére tervezte. Voltak szakemberek, a kik az első építő-fokban termelhető energiát kevésnek tartották Kolozsvár szab. kir. város részére, de győzött ez állítással szemben az az érvelés, a mely feleslegesnek, sőt károsnak minősítette egy nagy tőkének mindjárt előszörre való befektetését oly módon, hogy csak egy része jövedelmezzen, míg másik része hosszabb ideig holt tőke legyen. A villamos áram felhasználása azonban oly rohamosan terjedt mind a városban, mind az ipar terén, hogy az I-ső mű üzembevétele után már egy év múlva beállott a bővítés szüksége. Az I-ső építőfok magában véve is bizonyos bővítésen ment keresztül, a menynyiben a Ganz és Társa vasöntő és gépgyár részvénytársaság tervezője, a Rupcic és Szűcs czég a művet eredetileg 1500/lit. mp.-kénti vízmennyiségre tervezte s ezt a mennyiséget azonban a kiviteli tervekben 2400 lit. mp.-re növelték. Ez a körülmény több műtárgy méretének növelését vonta maga után. A villamosmű központi telepe, vagyis a gépház a Gyalu—Reketó községek közötti megyei út mellett, a Hidegszamos jobbpartján épült, mint már említettük, Kolozsvár városától 28 km.-re s Gyalu községtől pedig 12'6 km.-re.