Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - I. Térfi Béla: A krassószörényi árvízkatasztrófák

11 A töltések egész Temesságig sikeresen levezették a víztömeget, ott és Csebzénél azonban a töltések átszakadtak és mintegy 15000 k. hold víz alá került. A károk mértékét illetőleg 1912-ről nem állottik oly részletes adatok rendelkezésemre, mint az 1910. évi árvíz alkalmával s így csak a helyszínén szerzett tapasztalataim és tudakozódásaim alapján közölhetem, hog/ a károk java része ez évben a vízzel történt elárasztásban s egyes, főként vályogból épített házaknak összeomlásában, megrongálásában, egyes terményeknek elsodrásában, utak, vasutak, hidak megrongálásában s a patakmeder változtatása által okozott károkban nyilvánult; a termékeny teriileteknek görgeteggel, kavicscsal történt elárasztása azonban ez évben alárendelt szerepet játszott. A vízzel való elárasztás a vetésekben jóval kevesebb kárt okozott, mint a lakosság első ijedtségében hitte; az elárasztott rétek szénatermése azért jó volt, a kapásnövények is elég jól állottak úgy, hogy jelentékenyebb termésveszteségről beszélni alig lehet. Sokkal jelentékenyebb ennél az a veszteség, mely az utak, vasutak, hidak megrongálása következtében állott elő s főként a faiparvállalatokat sújtotta. E nagymérvű kárt azonban leginkább az a körülmény idézte elő, hogy az erdei utak és iparvasutak költségkímélés czóljából a völgy fenekénél csak alig valamivel magasabban létesültek s hogy a hidak és átereszek sem voltak ily abnormisan nagy víztömeg levezetésére szükséges keresztszelvénnyel építve. A nagyobb károk főként a Bisztra völgyében arra vezethetők vissza, hogy a Bisztrának már a hunyadi határtól, de leginkább Szörénybalázsdtól (Vojszlova) kezdve nincs rendes medre. A két partot két, egymástól helyenként közel egy fél kilométer messzeségben húzódó magasabb padka alkotja s közöttük kanyarog a patak úgyszólván minden árvíz után más és más mederben. A magával hozott kavicshordalékot állandóan lerakja, medrét feltölti úgy, hogy helyenkint a meder már magasabb, mint az ártérnek egyes részei. Ezt különben majd minden egyes liegyipataknál tapasztalhatjuk, mikor a lapályra kiér. Záporok alkalmával a rohanó ár a különben is csak kavicshordalékból álló partot áttöri, a mélyebb helyekre rohan, medret változtat s elsodorja, megsemmisíti a régi meder helyén gazdasági művelés alá vett területeket. Az elhagyott medret, illetve először a feltöltött homokzátonyait azután ellepi a fűz s később ezeket a területeket veszik mezőgazdasági művelés alá. Helyenként 5—6 régi medret is lehet megállapítani kisebbnagyobb távolságban egymástól, melyek helyén most szántók, gyümölcsösök vannak, lehet azonban, hogy a legközelebbi felhőszakadás után már nyomaikat sem találjuk meg; Bisztracseres (Csiresa), Nándorhegy, Bisztere (Óhababisztra) stb. községek a Bisztra medrének szabályozása nélkül állandóan az árvízveszedelemnek lesznek kitéve. Ép ily veszedelmes Karánsebesre a Sebes-pataknak szabályozatlan medreA várost még ez alkalommal megvédte ugyan a töltés s az ár csak a hátszegi vasút hídját vitte el s az árterületbe beépített vásárteret s vágóhidat rongálta meg, de könnyen megtörténhetik, hogy más alkalommal a várost sem fogja megkímélni. Hogy a medrek ki nem takarítása mi ,ő károknak lehet sziilőcka, azt tapasztalhatták az idei árvíznél a karánsebesiek. A Szerveseiről (Szervestye) jövő s a városi legelőn átvezető ér a városon halad keresztül s alatta torkollik be a Temesbe. Medre, melyben különben is csak