Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

1. füzet - VI. Tellyesniczky János: A Morva-őrgrófság vízszabályozó munkálatai

61 tossága van a Morva őrgrófsághoz, hol az utolsó 10 év alatt kiépített, valamint északi Csehországban a görlitzi Xeisse folyó forrásvidékén épített völgygátakkal az Odera folyó minden veszedelmes baloldali vízfolyását forrásvidékükön elzárták E vízvidéken 19 vízmedenczét (2 építés alatt) készítettek 100 millió m

3 víz. tározására 30 millió korona költséggel. Bár e művek csak néhány éve állanak fenn és a megfigyelések természetesen még közvetetlenül értékesíthető következtetést nem engednek meg, mégis az érdekelt közigazgatási hatóságok és az illető folyóvölgyek lakosságának az a véleménye, hogy-e védelmi medenczék teljes mértékben beváltak. Hogy pedig ez a nézet mindjobban terjed, igazolja az a körülmény, hogy újabb és még nagyobb völgyzárógátak építését tervezik az Odera vízvidékén. Az Odera építészeti felügyelősége e folyó kisvíz-viszonyainak javítása czéljából, hasonlóan az ugyanebből a czélból 202 millió m

3 tározásra épülő Eder völgy zárógátakhoz — a glatzi Neisse folyón 102 millió m

s űrtartalmú medenczét tervez, melyből 16 millió m

3 árvíztározásra szolgál és a Malapane folyón Kolonowszka mellett egyet 88'5 millió m

3 tartalommal, melyből az árvíztározásra szolgálna lO'ő millió m

3. Morvaországnak eddigi árvédelmi működése főképen a folyók szabályozására szorítkozott, különösen azért, mert az árvédekezés más módjához hiányzottak a tapasztalatok. De e szabályozásokban költségkímélés miatt nem vették figyelembe a legnagyobb árvíztömegeket, hanem csak a közepes árvizekét úgy, hogy a szabályozások csak ezen utóbbiak ellen nyújtanak védelmet. Ha azonban a vízfolyások felső szakaszain kiépítik a völgyzárógátakat, elérhető lesz az is, hogy a folyószabályozás a legmagasabb árvizek ellen is megbízható védelmet fog nyújtani. A már foganatosított és tervezett folyószabályozások csakis a völgyzárógátak kiépítése után fognak czéljuknak teljesen megfelelni, s csak velők érhető el a vízgazdaság kifogástalan rendezése is. Ezúton az árvizek iszapoló anyagát a mezőgazdaság czéljaira is okszerűen föl lehet használni; ugyanis bár kívánatos a termés időszakán kívül az iszaptartalmú elárasztás, de nagy kárral jár, ha alkalmatlan időben történik; míg ha a völgyzárógátak tározásával az árvizek a mederparfok között folynak le, az áradás iszapos vizének a mederből öntözés czéljára való kivezetését az érdekeltek könnyen megtehetik. Megállapítható tehát, hogy a morvaországi folyóknak oly czéllal való szabályozása, hogy az árvízveszedelem teljesen megszűnjön, a közepes árvizeket meghaladó veszélyes víztömegeknek tározásával vezet csak sikerre. Ez alapon törekedni kell. hogy a völgyzárógátak kiépítése okvetlen megelőzze a Morva mellékvízfolyásainak további szabályozását. Mindenesetre részletes tanulmányoknak kell a völgyzárógátak építését megelőzni, hogy gazdasági jelentőségüket és építő költségüket értékeljék, továbbá, hogy megállapítsák azokat a czélokat, melyeket az egyes gátaknak szolgálniok kell (víziutak, öntözés, kisvíznövelés, erőfejtés, árvízmérséklés stb.). A völgyzárógátak pénzügyi részét a Morva tartományi bizottság már rendezni igyekezett azzal, hogy e ezélra 70 millió koronás törlesztéses kölcsön fölvételét javasolta oly módon, hogy kamatait a tartomány és az állam közösen fizetné.