Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

1. füzet - V. Schaffer Antal:Az 1909. évi bajai jégtorlaszok robbantása

55 3. Robbantásunk folyamán kitűnt továbbá, hogy vastag s több rétegben összeverődött jégpánezélban robbantó poros töltésekkel eredményt elérni nem lehet. Ennek megbontására legalább 3 kg.-os és nagyobb dinamitaknákat kellett a jégpánezélban nyitott 3 4 m. mélységbe lesülyeszteni s ezeket hol egyenként, hol csoportosan egyidejűleg elsütni. A hatás a jégpánczélnak 30 cm. magasságra történt megemelésében és a szabad jégfelszínnel párhuzamos repedésekben nyil­vánult, melyeknél egyes darabok a víznek élénk hullámzása következtében levál­tak ugyan a torlaszról és leúsztak, de többnyire a lerepeszteti jeget emelő rudak­kal kellett lefeszíteni s mint fent megemlítettük, mesterségesen leúsztatni, mely körülmény a munka menetét lassította s lehetetlenné tette a csatorna gyorsabb kirobbantását. E helyütt ki kell emelnem, hogy kristályos felszíni jégben a robbantás hatása első sorban megfelelő tölcsér kirepedésében nyilvánul, melyből sugaras irányban messzire nyúló repedések indulnak ki, mely jelenséget, mint fentebb említettem, rendszertelenül összetorlódott vastag jégpánezélban nem tapasztaltam. Az utóbbinak tömöttsége sokkal kisebb lévén a kristályos jégénél, a robbantás pillanatában keletkező gázok a forradásoknál kiáramolnak s ott szélesebb, a sza­bad felszínnel majdnem párhuzamos repedéseket okoznak. 4. A jégtorlaszról elvált nagyobb jégtömegek szétdarabolására egyes tölté­seket használtunk, melyeket vagy durranó- vagy B/ckford-íé\e vízhatlan gyújtó­zsinórral sütöttünk el. Az utóbbit kezdetben csomóba kötve megerősítettük a rob­bantó poros vagy dinamitos szelencze leemelhető fedőjére ráforrasztott karikára s azt tapasztaltuk, hogy az ekként kezelt lövegek többnyire csütörtököt mondtak Megvizsgálva minden egyes esetben az okát, arról győződtünk meg, hogy a zsinór puskaporos bele a csomóig leégett s ott elfúlt. Bizonyára a csomóba kötés követ­keztében a zsinór felszínén, különösen hideg időben repedések keletkeztek, melye­ken víz szivárgott a zsinór belsejébe s nedvessé tette a belét. Ennek megállapí­tása után madzaggal erősítettük a vízálló gyújtózsinórt a szelencze karikájá­hoz, s így a további munkálatoknál e zsinórral is eredményesen gyújthattuk a lékekbe sülyesztett aknákat. Munkálataink folyamán arról is meggyőződtünk, hogy 3—7 m. vastag jég­pánczél megbontására csak kapcsolt töltések használhatók, melyeket egymástól 6—8 m.-re kell elhelyezni s egyidejűleg elektromosan elsütni. Az egyes aknák töltésmennyisége 5—10 kg. I. osztályú új dinamit kell, hogy legyen. 7. A Baja fölötti Dunán évről-évre keletkező jégtorlaszok megakadályozására vonatkozó javadatok. 1. Jelentésem bevezetesében már rámutattam arra, hogy Úszód és Alsó-Bátyai-Szállás között a Duna medrében szigetek oszt ják meg a víz­folyást, minélfogva a nagy tömegekben felülről lezajló jég már ezen szakaszon reked meg, s veszélylyel fenyegeti a szomszédos községeket. Gyökere-en csak úgy lehetne e bajon segíteni, ha az itteni szabályozó müvek teljes kiegészítésével a rend­szeres vízlefolyást megteremtjük. 2. Az 1855. évben készített bogyiszlói átmetszésben időközben gázlók léte­sültek. melyek szintén a szabad jéglevonulásnak akadályául szolgálnak; ennél­fogva gondoskodni kellene e gázlók eltávolításáról s a megfelelő szabályozó müvek­kel újra való keletkezésük megakadályozásáról. 3. Mind az 1895-ben, mind az 1893 ban kiépített siikösdi ós csanádi átvágás régi felső medre egyelőre a 0 vízszínig részben elzárandó, hogy ekként a Duna

Next

/
Oldalképek
Tartalom