Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
1. füzet - V. Schaffer Antal:Az 1909. évi bajai jégtorlaszok robbantása
55 3. Robbantásunk folyamán kitűnt továbbá, hogy vastag s több rétegben összeverődött jégpánezélban robbantó poros töltésekkel eredményt elérni nem lehet. Ennek megbontására legalább 3 kg.-os és nagyobb dinamitaknákat kellett a jégpánezélban nyitott 3 4 m. mélységbe lesülyeszteni s ezeket hol egyenként, hol csoportosan egyidejűleg elsütni. A hatás a jégpánczélnak 30 cm. magasságra történt megemelésében és a szabad jégfelszínnel párhuzamos repedésekben nyilvánult, melyeknél egyes darabok a víznek élénk hullámzása következtében leváltak ugyan a torlaszról és leúsztak, de többnyire a lerepeszteti jeget emelő rudakkal kellett lefeszíteni s mint fent megemlítettük, mesterségesen leúsztatni, mely körülmény a munka menetét lassította s lehetetlenné tette a csatorna gyorsabb kirobbantását. E helyütt ki kell emelnem, hogy kristályos felszíni jégben a robbantás hatása első sorban megfelelő tölcsér kirepedésében nyilvánul, melyből sugaras irányban messzire nyúló repedések indulnak ki, mely jelenséget, mint fentebb említettem, rendszertelenül összetorlódott vastag jégpánezélban nem tapasztaltam. Az utóbbinak tömöttsége sokkal kisebb lévén a kristályos jégénél, a robbantás pillanatában keletkező gázok a forradásoknál kiáramolnak s ott szélesebb, a szabad felszínnel majdnem párhuzamos repedéseket okoznak. 4. A jégtorlaszról elvált nagyobb jégtömegek szétdarabolására egyes töltéseket használtunk, melyeket vagy durranó- vagy B/ckford-íé\e vízhatlan gyújtózsinórral sütöttünk el. Az utóbbit kezdetben csomóba kötve megerősítettük a robbantó poros vagy dinamitos szelencze leemelhető fedőjére ráforrasztott karikára s azt tapasztaltuk, hogy az ekként kezelt lövegek többnyire csütörtököt mondtak Megvizsgálva minden egyes esetben az okát, arról győződtünk meg, hogy a zsinór puskaporos bele a csomóig leégett s ott elfúlt. Bizonyára a csomóba kötés következtében a zsinór felszínén, különösen hideg időben repedések keletkeztek, melyeken víz szivárgott a zsinór belsejébe s nedvessé tette a belét. Ennek megállapítása után madzaggal erősítettük a vízálló gyújtózsinórt a szelencze karikájához, s így a további munkálatoknál e zsinórral is eredményesen gyújthattuk a lékekbe sülyesztett aknákat. Munkálataink folyamán arról is meggyőződtünk, hogy 3—7 m. vastag jégpánczél megbontására csak kapcsolt töltések használhatók, melyeket egymástól 6—8 m.-re kell elhelyezni s egyidejűleg elektromosan elsütni. Az egyes aknák töltésmennyisége 5—10 kg. I. osztályú új dinamit kell, hogy legyen. 7. A Baja fölötti Dunán évről-évre keletkező jégtorlaszok megakadályozására vonatkozó javadatok. 1. Jelentésem bevezetesében már rámutattam arra, hogy Úszód és Alsó-Bátyai-Szállás között a Duna medrében szigetek oszt ják meg a vízfolyást, minélfogva a nagy tömegekben felülről lezajló jég már ezen szakaszon reked meg, s veszélylyel fenyegeti a szomszédos községeket. Gyökere-en csak úgy lehetne e bajon segíteni, ha az itteni szabályozó müvek teljes kiegészítésével a rendszeres vízlefolyást megteremtjük. 2. Az 1855. évben készített bogyiszlói átmetszésben időközben gázlók létesültek. melyek szintén a szabad jéglevonulásnak akadályául szolgálnak; ennélfogva gondoskodni kellene e gázlók eltávolításáról s a megfelelő szabályozó müvekkel újra való keletkezésük megakadályozásáról. 3. Mind az 1895-ben, mind az 1893 ban kiépített siikösdi ós csanádi átvágás régi felső medre egyelőre a 0 vízszínig részben elzárandó, hogy ekként a Duna