Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

1. füzet - V. Schaffer Antal:Az 1909. évi bajai jégtorlaszok robbantása

50­belül 2—3 m. vastag jégben haloxilinnal indította meg a csanádi átvágás alsó torkolatában, a balparttól mintegy 25 m. távolságban a jégbontó munkálatokat. E czélratöbb csoportban elektromosan elsütött kapcsolt aknákat, valamint Bickford­féle és durianó gyújtó-zsinórral felszerelt egyes töltéseket helyeztünk el, melyek bár ez aknák töltései 6—8 kg-osak voltak, számbavehető eredményt nem adtak. Ennek oka az előbbi robbantások alkalmával szerzett tapasztalataim szerint főleg abban rejlik, hogy a robbantópor csak 30—50 cm. vastag színjégnek robbantására használható eredményesen, mert itt sugarasan elágazó és messzire terjedő repe­déseket okoz. melyeket az élénk hullámzásba hozott víz kitágít s az egyes táb­lákat a víz aztán tovaszállítja. A vastagabb, egyes nagyobb tégytáblákból összeverődött s rendszertelenül elhelyezkedett jégpánczélban a haloxilin, illetve robbantópor hatása csak kisebb mérvű repesztésben nyilvánul, miért is abban történt megállapodás, hogy a további jég robbantásokhoz tulnyomólag az I. és 11-ik osztályú dinamitot fogjuk hasz­nálni, robbantóport azonban csak oly helyeken, hol nagyobb terjedelemben szín­jeget találunk. Az útóbbiban ugyanis a dinamit csak nagyobb tölcsért üt, de nem repeszti meg oly terjedelemben, mint a kevésbbé hatásos robbantópor. Február hó 26-án a balpart mentén összesen 25 m. hosszú és 40 m. széles csatornát készítettünk akként, hogy a robbantó porral meglazított jeget a csák­lyás csoport segítségével darabonként lefeszítettük s leúsztattuk. Hasznosítva az előző napon szerzett tapasztalatainkat, február hó 27 ón mái­dinamittal folytattuk a jégrobbantásokat. Az nap a csanádi átmetszés balpartjától mintegy 25 m. távolságban 3 csoportban 16, 8 és 4 kapcsolt aknát, valamint 4 egyes lövést sütöttünk el, melynek töltései 3—7 kg. között váltakoztak. E rob bantások hatása csak a jégpánczélnak több helyen való, s a szabad felszínnel párhuzamos repedéseiben nyilvánult meg, melyek egymástól l-0—15 m.-es távol­ságokban mutatkoztak. Bár összesen 71 kg. I. és 56 kg. II. osztályú dinamitot használtunk fel, a jégpánczélnak egy darabja sem úszott le szabadon, sőt emelő rudakkal sem vol­tunk képesek szétrepeszteti részeit lefeszegetni s leúsztatnl. Ennek oka az volt, hogy e helyen a jég a meder fenekéig volt megtorlódva, minélfogva a jég lefolyására szükséges víz teljes hiánya miatt a robbantások helyszínét az átmetszés vízsodra felé helyeztük át. A kapcsolt töltéseket 2. vagy több sorban sakktáblaszerűen helyeztük el, s elektromos gyúj­tással sütöttük el. Az egyes töltéseket hol Bickford-, hol dur­ranó gyújtózsinórral robbantottuk. Február hó 28-án a csanádi átvágás sodrában a 3-ik rajz szerint patkóalakban hat lövést helyeztünk el egymástól 8 m. távolságban, és ezeket elektro­mos úton egyidőben sütöttük el. Ekként a körül­belül 2'5—3-0 m. vastag jégben betörést létesí­tettünk, melyet aztán a szárnyakon elhelyezett 6, egyenként gyújtott aknával szélesbítettünk mintegy 80 cm.-re. Márczius hó 1 én a fent leírt módon folytatva a munkálatokat, egy, illetve 2 sorban 3 és 6 kapcsolt aknát robbantottunk fel elektromosan, s aztán egyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom