Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

6. füzet - IV. Jankó Miklós:A máramarosi drótfonatos szabályozó művek

216E hengereket rövid idő alatt rendeltetésük helyén készült trapezalakú művekkel helyettesítettük (2. kép), melyek összeállítása úgy történt, hogy a drótfonatot az előre elkészített, kiásott, vagy elegyengetett helyen, a mű tengelyével párvonalasan helyeztük el, reá az elkészített profilnak megfelelően a mű testét a folyó hordalékából jól kiékelve felépítettük, a drótfonatot a hordalékműre ráborítottuk, enyhe bunkózással hozzáidomítottuk, s végül czinkezett drótszállal összefűztük. Az egymás folytatása gyanánt elhelyezett drótfonatdarabokat hasonlókép fűztük össze. Az alkalmazott drótfonat lyukbősége mindig a folyó medrében található hordalék nagyságától függ. Ennek megválasztásakor azonban a gyakorlati érzék rendkívül sokat határoz. Ez határozza ugyanis meg, mi a czélszerűbb : 1. olcsóbb drótfonatot venni nagyobb lyukbőséggel, s a megfelelő nagy hordalékot több munkával, tehát drágábban kiválogatni, vagy pedig 2. kisebb szemnagyságú, tehát drágább drótfonatot venni, vele szemben azonban kevesebb válogatómunkát szükséglő hordalékot alkalmazni. Ebben a tekintetben azonban fogással is élhetünk. Módunkban áll ugyanis, hogy a mű alapját, tetejét és oldalait válogatott nagy hordalékból rakjuk, belsejét pedig a kisebb hordalékkal rakjuk tele, kerülve azonban a belső résznél mind az egészen kis kavicsnak alkalmazását, mind a kisebb hordaléknak a mű belsejébe való beszórását. Nem tudom e helyütt eléggé hangsúlyozni, hogy a hordalék gondos összerakása mennyire szükséges, mert az tetemesen növeli a mű bírósságát, egyúttal pedig szépségét is. A drót erősségének megválasztásakor rendszerint a következőket tartjuk szem előtt : 60 milliméter szemnagyságnak 28. számú drót, 80 « « 31. « « 100 « « 33. « « 120 « « 36. « « 150 « « 38. « « felel meg. A drót számozásának egysége a milliméter tized részének felel meg. A leírt trapezalakú mű azonban a homlokvonala előtt létrejött nagyobb kimosásoknak nem tud ellentállni s felbukik. Azonban ily felbukások alkalmával is azt tapasztalhattuk, hogy bár a müvek alakjukat változtatták, de nem szakadtak el. Folytonosságuk megmaradt, s elmondhatjuk, hogy feladatuk legnagyobb részét még ily helyzetükben is képesek voltak teljesíteni. A drótművek előtt az alámosás egész természetes okokon alapul. A sima, egyenletes vonalozású drótpárhuzamosmü mentén ugyanis érvényesül az az általános hidraulikai szabály, hogy minden meredek, szilárd part mellett mélységek keletkeznek.