Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

6. füzet - III. Szabó Nándor: A budapest-bajai Dunaszakasz szabályozása

209Gerjen—fajszi szakasz. Ez a szakasz nagy változáson ment át. A mult század közepén a Duna óriási kanyarulatokat tett; a galgócznyaki gátőrháznál jobbra fordult, a 8 km.-re levő Faddig ment, ott visszafordult és a mostani dombori hajóállomásnál találkozik a régi ós az új meder. Itt volt az u. n. «Hármas sziget», mely oly hiressé lett jégtorlódásairól, hogy bár most már nyomuk sincs, a közelmúltban is mindig azt mondták, hogy a jég a Hármas szigetnél torlódott össze. Ezt a nagy kanyarulatot a mult század közepe táján közmunkával átvágták s vele 12 km.-rel megrövidítették az útat. 1878-tól 1909-ig 12 különböző évben épültek az itt látható művek ós fokozatosan lassan javult a szakasz úgy, hogy most már — ha nem is kifogástalan, általában jónak mondható ; a hajózás majdnem akadálytalan és az utóbbi években itt keletkezett jégtorlódásoknak nem a szakasz hibás volta, hanem az volt az oka, hogy a lejebb levő, elfajult bogyiszlói Dunában, vagy Baja fölött összetorlódott a jég és fokozatosan halmozódott össze itt is. Gerjen fölött sokáig csak a sarkantyú és a V4 "köralakú mű volt meg, de ezek igen károsaknak bizonyultak: a sarkantyú fejénél óriási mélység keletkezett, utána pedig a sodor rögtön átterelődvén a túlsó partra, a jobbparti sziget mellett 300 m. széles homokpad keletkezett, a balpart mentén vonuló védőgát pedig az alámosatás veszélyének volt kitéve. 1909-ben a sarkantyú fejéhez vezetőművet építettünk, mi által a sodor rögtön megváltozott és a mult évben már alig volt nyoma a zátonynak. Az 1/

i köralakú bekötések egyáltalában nem megfelelőek, sőt károsak : az A műnél is, mielőtt az E müvet 1906-ban közbeiktattuk volna, a kanyarulat a többszöri helyreállítás után is újra megrongálódott, a sodor a domború oldalra terelődött, itt pedig nagy középzátony keletkezett, most már a középzátony eltűnt és a sodor mindinkább közeledik a homorú oldalhoz. Az L műnél szintén föl kellett adni az eredeti bekötést ós helyette egy keresztgátat építettünk s ennek következtében a víz sokkal inkább együtt marad a mederben. Ezen a szakaszon a meder anyaga már igen finom és laza homok úgy, hogy az 1906-ban kombinált szelvénynyel épült párhuzamos müvek sok helyen lesülyedtek és kénytelenek voltunk a háttöltés elmosott anyagát kővel pótolni. Bogyiszló—gemencz—vajastoroki szakasz. Az ezen a térképen látható szakaszból a felső részen, a bogyiszlói átvágásban eddig még semmi munka nem történt. Azelőtt a Duna 30 km. hosszú kanyarulatban folyt, a tolnai Dunában, de a mult század közepe táján, a jéglevonulás megkönnyítése végett ezt a 7 km. hosszú átvágást készítették, mely mindinkább szélesedett, különösen a tolnai ág teljes elzárása óta; most már maidnem mindenütt szélesebb a 450 m. megszabott szélességnél, sőt helyenkint már a 600 m.-t is elérte; ennek következtében tele van zátonynyal, melyek folyton vándorolnak, , a hajózó útat minduntalan megváltoztatják és lejutva a gemencz—vajastoroki szakaszba, itt is bajokat okoznak. Hogy mennyire változik itt a meder, jól láthatjuk a nyilvántartó szelvényekből. 1903-ban az általános terv készítésekor mindkét part mellett volt mélység, de főleg a jobbparton; 1905-ben az első munkálatok idejében, a jobbpart felé eső rész föl volt töltődve, a balpart mellett széles és 10—12 m. mély meder volt; a művek hatása igen érezhető volt, mert 1907-ben