Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

6. füzet - III. Szabó Nándor: A budapest-bajai Dunaszakasz szabályozása

199tező szelvényeket kapunk. Otthon aztán összeegyeztetve a jegyzőkönyvet és a helyszínrajzot, megszerkeszthetjük a mélységi rétegvonalakat. A műszerrel csak szélcsendes, tiszta időben lehet dolgozni, mert már közepes szél is rendkívül zavarja a munkát a ladikban fölszerelt táblák erős ingása miatt. A legutóbb végzett felvételek alkalmával a budapest—dunapentelei szakaszon a maximális napi teljesítmény szélcsendes, októberi időben 36 nagydunai szelvény volt és az 57 km. hosszú szakasz fölvétele 14 napig tartott ; fölvettünk 300 keresztszelvényt ; a költség 700 К volt; ezzel szemben a drótkötéllel szelvényezett váczi Dunaszakasz 45 km. hosszának fölvétele 36 napig tartott, fölvétettek 106 szelvényt ; a költség 2000 korona volt. * Lássunk most néhány érdekesebb szabályozó tervet. Az ercsii Dunaszakasz. Az Ercsi alatti rendetlen szakasz volt a régebbi nagy jégtorlódások főokozója. Közvetetlen Ercsi alatt levő szigetnél a víz megoszlott és lejebb a Bezdánszigeten és a körülötte levő zátonyokon a jég megtorlódott ós a földuzzasztott víz nemcsak a közeli vidéket, de a fővárost is fenyegette. A szakasz szabályozását 2 részletben hajtották végre. Először 1883—84-ben a mellékágat 2 helyen elzárták, a szabályozás vonalában 4- 24) m., az ágban -(- 6-0 m. magasságig, a szigetnek a szabályozás vonalán túl eső részét, valamint a Bezdán-szigetet -(-2'0-ig leásták és az egész szakaszon végig 100 m. széles, —3'16 m. mély vezetőárkot kotortak. A kotrott anyagot a balpart mellé szállították s vele a medret 100 m.-rel megszűkítették, azonkívül a homorú parton párhuzamos művet építettek 2 nagy nyílással, de keresztgát nélkül. A helyzet javult, de minthogy keresztgát nem volt, ismét 2 mederben folyt a víz, a kotort árok ismét kezdett berakodni és a víz ereje nem bírván a Bezdán-szigetet tovább mosni, újból megtorlódott a jég úgy, hogy szükséges volt gyökeresebben hozzálátni a szakasz rendezéséhez. 1895—97-ben a Bezdán-szigetet — 2'0 m. mélységig teljesen kikotortuk, a balparti párhuzamos mű nyílásait összeszűkítettük, a mellékfolyást keresztgáttal elzártuk és a műveket -{-3-ig fölemeltük. A jobbpart mentén levő nagy mélységek helyén szintén párhuzamos műveket és keresztgátakat emeltünk és itt próbáltam meg először a felső Dunaszabályozásban bevált vegyes anyagú szelvénynyel való építést, miáltal 26.000 m

3 követ takarítottam meg. Mintegy 8 km.-rel Ercsi alatt szintén igen széles és lapos volt a meder és ezért a balparti öblözetet hosszú párhuzamos művel elzártuk, a jobbparton pedig, a hol a partéi még akkor nem érte el a szabályozás vonalát, beásott depóniát helyeztünk el fm.-kint 4'0 m

8-rel. A nagymennyiségű kotrott anyagból a jobbpart mentén levő sekély helyeken kavicspárhuzamos-műveket készítettünk, melyeket csak néhány helyen védtiink egy kis kőterítéssel. A szakasz szabályozása kitűnően sikerült; 14 év óta még egy darab kő sem kellett a fentartáshoz, a medermélység állandósult és ott, a hol 1895-ben még malmok álltak, 4 év múlva füzesek nőttek, ma pedig karvastagságú fák vannak és a régi partot már csak kevés helyen lehet megtalálni. A kődepónia most kezd partbiztosítássá átváltozni.