Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

1. füzet - V. Schaffer Antal:Az 1909. évi bajai jégtorlaszok robbantása

43 folyamszakasz az, melyet jégjárás idején tüzetes megfigyelés alá kellene venni és torlaszbontó eszközökkel el kellene látni. A tüzetes megfigyelés, mely a vízjelző szolgálat keretébe volna vonandó, abból állana, hogy a meglevő állami vízmérczékről és a közéjük beiktatandó ideiglenes mérczékről a jeges időszak alatt sűrűbben (pl. naponta négyszer vagy ötször) olvassák le a vízállásokat s külön e czélra szolgáló levelezőlapokon (esetleg telegráf útján) mindennap a vízrajzi központba küldjék, a hol a vízállásokat azonnal felraknák s a nyert grafikonok a jégjárás okozta mindenféle állapotváltozásra vonatkozóan felvilágosítást nyújtanának. A Paks és (lombos közötti szakaszban foglalt 7 állami mérczeállomás közé még annyi ideiglenes mércze volna beiktatandó, hogy körülbelül minden 10 15 kilométerre jusson egy-egy megfigyelő hely. E szerint esnék Paks és Dombori közé (a hol a távolság 25-4 km.) 1 új mércze, Dombori és Baja közé (44-1 kilométer) 2 új mércze, Baja—Mohács közé (3P9 kilométer) 1 új mércze, Mohács és Bezdán közé (26-8 kilométer) 1 új mércze, Bezdán Apafin közé (mely a Sziga mentén 24 kilométer) 1 új mércze, végül Apatin és Gombos közé (36 kilométer) 2 új mércze. Ezeknek az ideiglenes mérczéknek elosztására, felállítására és ellátására vonatkozólag az illetékes folyammérnöki hivatalokkal egyetértve a vízrajzi osztály tenné meg a javaslatot. A jégtorlaszok megbontásához szükséges kellékek készenlétben tartását oly módon gondoljuk megvalósítandónak, hogy a két folyammérnöki hivatalhoz tartozó szakaszok mindegyikében alkalmas helyen állandó szertárt kellene tartani, a hol a jégbontáshoz szükséges kézi szerszámok : fejszék, feszítőrudak, csáklyák, pallók stb. legalább 20—20 példányban mindig készenlétben álljanak, robbantó anyagok és a hozzávaló segédeszközök pedig elegendő mennyiségben (legalább 10 q dinamit, 100 darab egy kilogrammos, 25 darab 2—5 kilogrammos szelencze, elektromos gép, drót, lövőkupak, kanócz, melegítő stb.) mindenkor a jégzajlás megindulásakor a visegrádi kincstári kőbánya kezelőségétől lenne szállítandó, gondoskodván egyúttal arról, hogy szükség esetén az elhasznált lövőszerek ugyancsak a visegrádi kincstári készletből mindenkor azonnal pótolhatók legyenek. Az 1909. évi bajai jég-torlaszok robbantása. (3 képpel.) • Irta: Schaffer Antal. Általánosan ismert tény, hogy a jégtorlaszok keletkezésének egyik természetes oka a folyómeder alakulásában rejlik, amennyiben a víz felszínén úszó jégtáblák könnyebben akadnak meg sekélyes, lapos medrekben vagy oly helyeken, hol zátonyok és szigetek osztják meg a vízfolyást és mozgató erejét. Ez utóbbi körülménynek, valamint a Baja és Fájsz közötti Dunaszakaszon készített s csak részben kifejlődött átmetszéseknek tudható be, hogy az 1909. év február hó első napjaiban bekövetkezett enyhe időjárás okozta áradással lezajlott felső dunai jég a koppányi átvágás alsó torkolatától egészen Foktőig megakadva, hatalmas jégtorlaszokat alkotott.