Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
5. füzet - II. Dieter János: A ferenczfalvi völgyzárógát
88 A talajnedvességnek tanulmányozása csak az első lépés újabb kutatásaim terén. Ha majd megismerem a sajátos jelenségeket, akkor az újabban ismertetett talajfizikai módszereket fogom kipróbálni a végből, hogy otyan labóratoriumi és gyors módszert találjak, a melynek eredményéből a különféle szíktalajok sajátos fizikai természetét legalább ép oly mértékben megismerhessük, mint a kémiai elemzésekből a szíktalajok kémiai jellemvonásait. A ferenczfalvi völgyzárógát.*) (29 képpel). Irta : Dieter János. » A ferenczfalvi völgyzárógát a Krassó-Szörény vármegyében épült resiczabányai víziműnek**) egyik főalkotó része. A jelen ismertetésben csakis az 1907—1909. években Ferenczfalva község alatt épült völgyzárógátat és az építés körül felmerült tapasztalatokat tárgyalom. Röviden csak annyit említek meg, hogy a Szab. Oszrt.-Magyar Államvasút Társaság, a krassó-szörénymegyei nagy kiterjedésű erdőségek, híres bányák és vasművek birtokosa — a vizet a Berzava patakba beépített duzzasztógáttal régi elvek szerint, hegyeken és völgyeken keresztül haladó 17-6 km. hosszú, faúsztatásra is alkalmas csatornába tereli, melynek végződésén — saját használatára — 218 m. esésmagassággal elektromos energiát termel. Ez áramfejlesztő vízierő telepen a vízhozomány ingadozásai következtében nagyon kedvezőtlen tapasztalatokat tettek. A vízhozomány bizonyos időszakékban. főleg őszszel és télen annyira megcsökkent, hogy a rendes üzem folytonosságának biztosítása érdekében még tartalék gőzgépeket is kénytelenek voltak felállítani, melyek időszakos használatuknál fogva aránytalanul nagy üzemköltséget szükségeinek. A Szab. Osztr.-Magyar Államvasút Társaság intéző körei már régen belátták, hogy a tartalékgépek üzemét — legalább nagy részben — csak akkor szüntethetik meg, ha az üzemet a modern vízgazdálkodás elvei szerint rendezik be és a Berzava patak vízerejének állandóságát tározással, mesterséges medenczék létesítésével biztosítják. Az ilyen modern elvek alapján szerkesztett vízimű, megbízhatóságánál és teljesítőképességénél fogva sokkal tökéletesebb a réginél. A völgyzárógátak nagy jelentőségét felismerve, a Szab. Osztr.-Magyar Államvasút Társaság nagyobb méretű gát építését vette tervbe, mely a Berzava patak vízének gyűjtésére szolgált volna. Költséget nem kiméivé, több nagy szaktekintély véleményét is kikérték. Az 1904. évben maga dr. Intze Ottó, aacheni műegyetemi tanár, nagy gátépítő szaktekintély, Nagy Dezső műegyetemi tanárral, Farkass Kálmán műszaki tanácsossal, a közegészségügyi mérnöki osztály vezetőjével a helyszínén tanulmányozta az ügyet, a terveket s szép eredményeket jósolt arra az esetre, ha a mű kivi*) Szerző előadta a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vízépítészeti szakosztályának 1910. év április hó 19-iki ülésén. **) A resiczabányai vízimű leírását a Vízügyi Közlemények 1912. évi, II. évfolyamának májusjúniusi 3. füzetében adtuk.
